|
Szóbeli erőszak
A szóbeli erőszak esetében az elkövető nem ütésekkel félemlíti meg a partnerét, hanem szavakkal alázza meg, rombolja le önértékelését, manipulálja, zavarja össze, kényszeríti, és így hajtja őt uralma alá. Szemben a vitával, ahol mindkét fél szabadon kifejti véleményét, és egyenlő mértékben törekszik a másik fél álláspontjának megismerésére, a szóbeli erőszak folyamán a bántalmazót nem érdekli a másik véleménye, csak a saját fölénye érvényesítése. A vitában közeledhet a felek álláspontja, vagy ha ez nem történik meg, akkor sem lehet előre tudni, kinek az akarata fog érvényesülni.
A szóbeli erőszak esetén a bántalmazó nemcsak hogy ragaszkodik a saját igazához, de leggyakrabban még a vita tárgya is elvész, és már csak a hatalom fenntartása és a másik megalázása, illetve összezavarása a cél. Mint a partnerkapcsolati és egyéb erőszak esetében általában, itt is az egyik fél uralkodik a másikon, tehát nem arról van szó, hogy a felek kölcsönösen bántják egymást. Gyakran eleve fölérendelt helyzetben van az elkövető: férfi-nő kapcsolatban a férfi, szülő-gyerek kapcsolatban a szülő, főnök-beosztott kapcsolatban a főnök szokott erőszakos lenni.
A szóbeli erőszak célja
Minden erőszaknak, így a szóbeli erőszaknak is, az a célja, hogy az elkövető megszerezze, illetve fenntartsa a másik ember feletti hatalmát, vagy megtorolja annak elvesztését. A szóbeli erőszakot alkalmazó emberek -férfiak, főnökök- nem tekintik egyenlő félnek a partnerüket, és a céljuk nem valami konfliktus rendezése, vagy közös álláspont kialakítása, hanem a nő feletti uralom.
A szóbeli erőszak hatása az áldozatra
Az erőszak hatására az áldozatok összezavarodnak, esetleg behódolnak az erőszakot alkalmazó félnek. Csökken a magabiztosságuk, elveszítik lelkesedésüket, állandó készenléti állapotban vannak, egyre inkább kételkednek önmagukban. Már abban sem bíznak, hogy képesek-e új kapcsolatokra, sőt akár attól is félnek, hogy megőrülnek.
A szóbeli erőszak fajtái:
Alább a szóbeli erőszak leggyakoribb fajtáit soroljuk fel, ami segíthet a szóbeli erőszak felismerésében.
- Titkolózás
Minden kapcsolat feltételezi, hogy a partnerek megosztják gondolataikat, érzéseiket, élményeiket. Egy megrögzött bántalmazó akár hónapokig vagy évekig visszatarthat minden a saját vagy a párja belső életére vonatkozó közlést, és csak olyan praktikus dolgokról beszél, mint hogy későn jön haza, vagy hogy kifogyott a WC-papír. Az erőszak elszenvedői ilyenkor általában úgy gondolják, hogy társuk hallgatag, problémái vannak az érzelemkifejezéssel, szégyenlős, netán enyhén autista. Zavarodottságukat csak növeli, hogy ha ezzel szembesítik, társuk általában tagadja, hogy titkolózna.
Keveset tudok rólad, és nem beszélgetünk eleget.
Mit akarsz, mit mondjak? Igenis szoktam veled beszélgetni.
- Ellenkezés
Sok bántalmazó egyik fő taktikája. Ezek a férfiak, főnökök ellenfélnek tekintik a partnerüket, beosztottjaikat, s zavarja őket, ha barátnőjüknek, feleségüknek vagy kollégájuknak saját véleménye van, ezért válogatás nélkül ellenkeznek bármivel, amit mond. Ha éppen nincs más, akár egy kérdésbe is bele lehet kötni:
Túl sokáig tart, amíg átrendezik a színpadot.
Tényleg? Észre se vettem.
Nincs igazad.
Úgy értem, nekem megfelelt.
Fogalmad sincs, miről beszélsz.
- Leszólás
A bántalmazó folyamatosan megkérdőjelezi az áldozat észleléseit, érzéseit, gondolatait, azokat értéktelennek, pontatlannak, tévesnek állítja be. Például ilyeneket mond:
Túl érzékeny vagy.
Túl gyorsan vonsz le következtetéseket
Nem érted a viccet.
Túl komolyan veszed a dolgokat.
Érzelgős vagy.
Csak képzelődsz.
- Viccnek álcázott szóbeli erőszak
Az ember olyan viccet mond, amely bántja partnerét. Ha az áldozat szóvá teszi ezt, akkor megkapja, hogy nincs humorérzéke. Például:
Mi mást lehet várni egy nőtől? Szőke a lelkem!
A fejedet is elveszítenéd, ha nem lenne a nyakadhoz nőve.
Gyakran úgy álcázza az elkövető az erőszakot, hogy mond, vagy tesz valami bántót vagy összezavarót, majd felnevet, mintha csak viccelt volna.
- A beszélgetés akadályozása és elterelése
Gyakori, hogy az ilyen típusú emberek azzal térnek ki a felelősségre vonás, vagy egy számukra kellemetlen kérdés érdemi megvitatása elől, hogy belekapaszkodnak valami apró részletbe, és elterelik a beszélgetést a lényegről. Például:
Azt hiszem, százszor megbeszéltük, hogy a szombatot a gyerekekkel töltjük.
Százszor? Szerintem csak egy-kétszer.
Mire ment el negyvenezer forint?
Most mit izgulsz? Eleget költhetsz, nem?
- Vádaskodás és hibáztatás
A bántalmazó saját csalódottságáért, dühéért, ingerültségéért vagy bizonytalanságáért a partnerét vádolja. Például:
Édesem, ma nagyon fáradt vagyok.
Ha én nem kellek neked, áruld el, ki kell.
Gyakran, mint ebben a példában is, a bántalmazó rosszasággal és a kapcsolat alapegyezségének megszegésével vádolja a partnerét.
- Ítélkezés és kritizálás
A szóbeli erőszak eddig felsorolt legtöbb fajtáinak is van ítélkező felhangja, de önmagában is jelentkezhet az erőszaknak ez a formája. Ezek a megnyilvánulások nem valami konkrét cselekedetet kritizálnak, amellyel a bántalmazónak baja van, hanem a cselekedet helyett a személyt minősítik:
Neked soha semmi nem elég.
Te nem vagy normális.
Ostoba vagy.
Ugyanebbe a kategóriába tartozik, a mások előtti szidalmazás:
- Bagatellizálás
A bagatellizálás arra vonatkozik, amikor a bántalmazó az áldozatnak valamilyen képességét vagy teljesítményét kicsinyli le: Valójában nem is téged vettek fel erre a munkahelyre, mert a barátaiddal írattad meg a motivációs leveledet.
- Elfelejtés
Mindenkivel megesik, hogy elfelejt valamit. Ha azonban valaki következetesen elfelejti azokat az eseteket, amikor a másikat megbántotta, az szóbeli erőszak. Például erőszak az az eset, amikor az áldozat kissé összeszedi magát az ordítozás vagy megalázás után, szóvá teszi azt, amire a ő így válaszol:
Fogalmam sincs miről beszélsz. Én ezt nem hallgatom tovább.
A szóbeli erőszak további fajtái:
Szóbeli erőszak továbbá, ha a partner, főnök fenyeget:
Ha nem csinálod azt, amit én akarok…, akkor…
vagy parancsolgat:
Ezt azonnal tüntesd el innen!
Szóbeli erőszak teszt
Kérlek, vizsgáld meg az alábbi állításokat, hogy meg tudd határozni, előfordul-e a párkapcsolatodban, munkahelyeden a szóbeli erőszak. Jelöld meg azokat az állításokat, amelyek igazak a Te esetedben!
A párod, főnököd hetente többször, vagy még gyakrabban ingerült, vagy dühös veled, pedig te nem akarod felidegesíteni. Te szinte minden alkalommal meglepődsz. Ha megkérdezed tőle, hogy miért haragszik, azt mondja, nem haragszik; vagy valamilyen módon értésedre adja, hogy Te tehetsz róla.
Amikor megbántottnak érzed magad, és az érzéseidet megpróbálod megbeszélni vele, utólag sosincs olyan érzésed, hogy a kérdést teljesen megoldottátok; nem vagy boldog és megkönnyebbült, nem érzed úgy, hogy kibékültetek. Ő ehelyett azt mondja: „Mindig csak veszekedni akarsz”. Esetleg más módon fejezi ki, hogy nem hajlandó megbeszélni a helyzetet.
Az ember válaszai hallatán gyakran zavartnak vagy frusztráltnak érzed magad, mintha képtelen lennél vele megértetni a szándékaidat.
Te nem annyira a konkrét kérdések miatt vagy feszült, mint inkább a kapcsolaton belüli kommunikáció miatt?
Néha eltűnődsz: „Mi a baj velem? Nem kellene ilyen rosszul éreznem magam.”
Párod ritkán vagy sohasem kívánja megosztani Veled a gondolatait és terveit.
Párod, főnököd szinte minden általad említett dologban épp ellenkező véleményen van, és a véleményét nem„Szerintem”, „Én úgy gondolom”, „Én úgy érzem” kezdetű mondatokban fogalmazza meg. Mintha a te véleményed eleve helytelen lenne, az övé pedig eleve helyes.
Néha eltűnődsz, vajon a párod, főnököd önálló, független embernek tekint-e Téged?
Nem emlékszel egyetlen olyan esetre sem, amikor azt mondtad volna a neki: „Állítsd le magad!” vagy„Ezt fejezd be!”
Amikor Te próbálsz megbeszélni valamit vele, ő dühbe gurul, vagy azt mondja: „Fogalmam sincs, miről beszélsz.”
Ha a válaszaid arra döbbentenek rá, hogy szóbeli erőszak áldozata vagy, keress segítséget, mert a maradék önbecsülésed is felőrlődik a párkapcsolatodban, vagy a munkahelyeden!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
