Ez a rendszer évmilliók alatt alakult ki és működik tökéletesen a mai napig. Minden ciklusokban mozog és hasznosul, a Föld biomassza-készletének részét képezi.

Ezzel ellentétben az emberi civilizáció olyan folyamatokat generál és működtet, melynek eredménye, mellékterméke a természetben nem ismert fogalom.

Szemét vagy hulladék? Hullandéknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, gyárak, mezőgazdaság stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók. A szemét viszont olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket nem tudunk, vagy nem akarunk tovább használni, a gazdaság körforgásából kikerülő, általában vegyesen tárolt anyagok.

Szelektív hulladékgyűjtésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor a háztartásokban keletkező, ott már feleslegessé vált, de hasznosítható anyagokat külön gyűjtjük, és azokat továbbadjuk hasznosításra, ipari feldolgozásra. Amennyiben jó minőségű válogatott hulladékot kívánunk nyerni, az osztályozást a hulladékok keletkezési helyén kell elvégezni, azaz a háztartásokban, gyárakban, hivatalokban és intézményekben. A szelektíven gyűjtött háztartási szilárd hulladék értékes, hiszen újrahasznosítható. Másodnyersanyag keletkezik belőle, amit újra fel lehet használni termékgyártáshoz (pl.: PET palackból polár pulóvert). A másodnyersanyagok felhasználása ugyanakkor jelentős energia- és nyersanyag-takarékossággal is jár, mivel ezek már kevesebb technológiai lépést igényelnek. A szelektív gyűjtéssel csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége, ezáltal a hulladéklerakó élettartama növekszik, így csökken a környezet terhelése. A szelektív gyűjtés és a hulladékok újrafeldolgozása szorosan összekapcsolódnak. A vegyes hulladék alkotórészeit is meg lehet próbálni szétválasztani (rostálással elkülöníteni a különböző méretű anyagokat, mágnessel kiszedni a fémeket, levegőárammal kiemelni a könnyű műanyagokat, stb.), de mennyivel könnyebb, mennyivel tisztább megoldás, ha az egynemű hulladékokat külön gyűjtik!

Újrafeldolgozás során az adott terméket, csomagolást másodnyersanyagként hasznosítják, anyagában dolgozzák fel. Ekkor eredeti funkciójuk módosul vagy egészen megváltozik (például pillepalackból polárpulóver készül). Az anyagok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás.

Az életszínvonal emelkedésével együtt nőnek igényeink is, melyeket nagyobb mértékű fogyasztással igyekszünk kielégíteni. Ezzel párhuzamosan egyre több szemetet és hulladékot termelünk, melynek gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, vagy hasznosítása egy nagyon komplex feladat.