A kommunik�ci�, a kapcsolatteremt�s, jelz�sek, gondolatok, �rzelmek �tad�sa. R�szletek egyik szakdolgozatomb�l.

A kommunik�ci� form�ja lehet szimbolikus, t�rgyi,(rajzok), verb�lis, (besz�d, olvas�s, �r�s) �s nonverb�lis. (mozg�s, gesztus, mimika) Az eredm�nyes kommunik�ci� k�vetelm�nyei k�ld�k�nt, hogy azzal besz�lek-e, akinek az �zenet sz�l. �tgondolom, milyen visszajelz�sre van sz�ks�gem, �s felk�sz�l�k a visszajelz�s fogad�s�ra. Fogad�k�nt �rdemes �tgondolnom, hogy biztos, nekem sz�l-e az inform�ci�. A k�ld� milyen hat�st akar el�rni az �rt�k�t�letemben, �s pontos-e az inform�ci�ja. V�r-e visszajelz�st a k�ld�, s ha igen, akkor milyet.

A meg�rt�st akad�lyoz� t�nyez�k lehetnek az �zenet bizonytalans�ga, a szem�lyes besz�lget�s rossz kivitelez�se, kimondatlan felt�telez�sek, megt�veszt�s, kommunik�ci�s csatorn�k hi�nya �s a zavarok �sszess�ge.
�n gyakran tiszt�zom magamban, mit k�v�nok el�rni, �s kinek sz�ljon. A Gordon m�dszert haszn�lva nagy jelent�s�ge van az akt�v hallgat�snak is. Figyelem a teljes mondand�t, reag�lok az �rz�sekre, figyelem a c�lz�sokat.

 Neh�zs�gei lehetnek: szem�lyes kock�zat, ellens�ges kifejez�sek, nem hely�n val� kijelent�sek, pozit�v �rz�sek elfogad�sa, �rzelmi v�szjel, saj�t magunkra figyel�s

 A metakommunik�ci� n�lunk, akik gyerekekkel foglalkoznak jobban el�t�rbe helyez�dnek. A megjelen�s, (ruh�k sz�ne, hajforma, illat, �kszerek) t�vols�gtart�s, t�rk�zszab�lyoz�s (hogyan �l, �ll, k�z, karhelyzet), mimika, arcj�t�k, (mosoly, grimasz), tekintet, szemj�t�k, pupilla, kacsint�s, kerek�t�s, gesztusok, k�zmozdulatok, (nyitott, z�rt), mind meger�s�ti, nyomat�kot ad �s velej�r�ja a verb�lis kommunik�ci�nak. Jellemz�je az �szintes�g.

 A t�rgyal�s is r�sze a kommunik�ci�nak. Inform�ci�k, szem�lyis�g�nk, a m�sik ismeret�nek a hatalom felhaszn�l�sa ahhoz, hogy befoly�solni tudjuk m�sok viselked�s�t, cselekv�seit �s alak�tsuk a magunk�t.

Siker el�r�s�hez: a sz�ban forg� �gyr�l megfelel� inform�ci�, inform�ci� a vel�nk kapcsolatba l�p� emberek ig�nyeir�l, c�ljair�l, be�ll�totts�gair�l, elv�r�sair�l sz�l. Tervezni �s szervezni kell. Ebben az esetben el�t�rbe ker�l az id�hat�r, dokument�ci�, m�solatok, t�ma pontos meghat�roz�sa, v�lem�ny- k�l�nbs�gi lehet�s�gek, t�rgyal�si taktika kialak�t�s�nak sorrendje. Ebben a form�tumban alakulhat ki a legt�bb konfliktus. A nem tud�sra val� apell�l�s, a vitathat� ok, k�rbeforg�s, a m�s is azt csin�lja, a m�ltra val� hivatkoz�s mind-mind konfliktusok forr�sa lehet.

 Vita. K�l�n kateg�ria. Ennek vezet�se, k�l�n szakma. Tr�nerk�nt nagy kih�v�st jelent� feladat. Ebben az esetben a t�m�val kapcsolatos n�zetek �tk�ztet�se, a helyes szeml�let, meggy�z�d�s kialak�t�sa a feladat. Menete, pedig a probl�ma expon�l�sa (vitaind�t�s), hozz�sz�l�sok, �jabb k�rd�sek meghallgat�sa, csom�pontok probl�maszer� felvet�se, d�s�t�s, szelekt�l�s, a vita helyes mederben tart�sa, a vita lez�r�sa pozit�v attit�d�kkel, �ll�sfoglal�s.