az eg�szs�gre. Minden er�nkkel azon vagyunk, hogy meg�rizz�k a harm�ni�nkat �s lelki b�k�nket. (Minden emberre elmondhat�? Magadat k�z�j�k soroln�d?) Az �nismeret egy felt�r� munka, melynek sor�n saj�t magunkat fedezhetj�k f�l. K�t alapvet� er� hat�rozza meg, az egyik er� a fegyelem, a m�sik ennek hi�nya. Ilyen egyszer� lenne? Tulajdonk�ppen igen. Abban a pillanatban, hogy nem vesz�nk �szre valamit, m�ris kiszolg�ltatott� v�lunk sz�m�ra. Erre a legjobb p�lda a stressz. A stressz az, ami felbor�tja az egyens�ly sejtjeinkben. Egyik v�llfaja az 'oxidat�v stressz', amely n�veli a szabad gy�k�k k�pz�d�s�t, s felel�s az �reged�s�rt, valamint n�veli a sejtpusztul�s es�lyeit. A r�kos folyamatok, valamint a sz�v �s �rrendszeri megbetege�sek ez�rt oly gyakoriak haz�nkban. �rdemes elgondolkodni azon, hogy gondolkod�sunk, �letfiloz�fi�nk mennyiben t�mogatja, vagy rong�lja fizikai �s ment�lis eg�szs�g�nket. Hogyan v�rhatja el az �lett�l, hogy becs�lje �t, aki mag�t sem becs�li? Ha az �let�ben nincsenek mint�k arra hogyan oldjon meg egy k�ls�, vagy bels� konfliktust, vagy hogyan reag�ljon le egy stresszes helyzetet �nrombol�s n�lk�l, akkor testi �s lelki egyens�lya felbomlik. Mi pedag�gusok sokat tehet�nk abban, hogy a 21. sz�zad ember�ben kialakuljanak e �nszab�lyoz� mint�k, amelyek �nuralmat �s sikeres �nbefoly�sol�st eredm�nyezhetn�nek. Amit az elme kigondol, azt a test megval�s�tja. Az elme nem v�logat, s ez jelenti a gondot. Bizonyos tudom�nyok t�k�r-effektusnak is nevezik, mikor a gondolat l�thatatlan �s megfoghatatlan szintj�r�l testi szintre jutna �t a dolgok. Amennyiben pozit�v �rzelmekkel, j� �rz�seket kelt� gondolatokkal l�tjuk el, akkor �szt�k�lj�k pozit�v dolgok alkot�s�ra. A nevet�s, a boldog�t� gondolatok mind �p�l�st �s gy�gyul�st okoznak! Az �nismeret az�rt olyan f�lelmetes, mert az ember mind�g �nmag�val tal�lja szembe mag�t. Ki az, aki szeret �lland�an azzal szembes�lni, hogy ezt-azt nem csin�lom j�l? Az elnyomott szem�lyis�geken egy�rtelm�en l�that� a testi-lelki egyens�ly diszharm�ni�ja. Amikor a szem�lyis�g rendez�dik, akkor test-l�lek-szellem egyens�lyba ker�l. A probl�ma megoldhat�, a szem�lyis�g fejleszthet�. Sz�mos lehet�s�g k�n�lkozik, amelyekkel megv�ltoztathat� �let�nk. Az agyunkon �s a gondolkod�sunkon kereszt�l kord�ban tarthat�k �n�nk csapong�sai.