�rzelmi s�r�l�sek befoly�solnak, �s hatnak test�nkre, lelk�nkre. Sok ember tartja azonban �gy, hogy �lete puszt�n pszichol�giai s�r�l�sek gy�jtem�nye, �s tehetetlennek �rzik magukat ezekkel szemben. Te is �gy �rzel? Sajn�lkozva �s keser�en besz�lnek kreat�v c�ljaikr�l, melyeket sem most, sem m�skor nem tudnak megval�s�tani. Olyan t�mogat� rendszert keresnek, amely komfortz�n�t ny�jt sz�mukra, mert meg�rt� marad lelki sebeiket illet�en, �s soha nem k�v�nja t�l�k, hogy maguk m�g�tt hagyj�k a s�r�l�st. �s mivel a s�r�lt szem�lyis�gt�l nem v�rnak el semmit, kudarcot sem vallhat soha. Az �vek m�l�s�val az ilyen emberek hozz�szoknak ehhez a furcsa hatalomhoz �s �nv�delemhez, �s m�g nehezebbnek tal�lj�k a v�ltoz�st. Sajnos min�l id�sebbek lesz�nk, ann�l nehezebb fel�lkerekedni probl�m�inkon �s �j �letszeml�letet kialak�tani. A lelki sebhez val� ragaszkod�s �nmagunkra m�rt csap�s, �nostoroz�s, mert a tudat a gyenges�gre f�kusz�l a fel�p�l�s helyett. Ennek szor�t�s�b�l csak egyf�lek�ppen szabadulhatunk ki; ha nagyobb felel�ss�get v�llalunk �let�nk min�s�g��rt. 

Ahelyett, hogy fels�hajtan�nk, b�rcsak t�bbet tanultunk volna, iratkozzunk be egy tanfolyamra, vagy egy iskol�ba! Ahelyett, hogy s�v�rogn�nk, b�rcsak X kil�val kevesebbek lenn�nk, kezdj�nk mozogni �s v�ltoztassunk �trend�nk�n. Ahelyett, hogy munkahely�nk�n elviseln�nk m�sok �nbecs�l�s-rombol� viselked�s�t, menj�nk el egy �nismereti, vagy er�szakmentes kommunik�ci�s tr�ningre. Val�j�ban mindegy, hogy hogyan, csak vegy�k k�zbe a sorsunk ir�ny�t�s�t akkor is, ha nem l�tjuk azonnal az eredm�ny�t. Nagyobb hatalmat �rz�nk magunkban, ha �gy v�lj�k, m�sokn�l nagyobb lelki s�r�l�st szenvedt�nk el? Egyetlen m�tosz sem hajland� k�zdelem n�lk�l t�vozni, �m ha �szint�n meg akarunk gy�gyulni, nincs m�s v�laszt�sunk, mint megv�vni vel�k a csat�t. Ha f�l�nk az er�t�l �s a f�ggetlens�gt�l, akkor neh�znek fogjuk tal�lni, hogy meg�rizz�k, vagy helyre�ll�tsuk eg�szs�g�nket. Az eg�szs�g �s a f�ggetlens�g nagyon sok ember sz�m�ra egyet jelent az elszigetelts�ggel, a sebezhet�s�ggel, �s az egyed�ll�ttel.

A betegs�g hat�sos eszk�z lehet ahhoz, hogy az ember olyan figyelemben r�szes�lj�n, amit egy�bk�nt nem kapna meg. Vannak, akik azt hiszik, ha egyszer meggy�gyulnak, �r�kre eg�szs�gesek maradnak, �s nem v�rhatnak, nem kaphatnak t�bb� t�mogat�st, s ez a f�lelem is megb�jhat a gy�gyul�sra val� k�ptelens�g m�g�tt. Az igazs�g az, hogy ak�r meggy�gyultunk, ak�r a gy�gyul�s folyamat�ban j�runk, mindig ig�nyelhetj�k a szeret� bar�tok �s a csal�d t�rsas�g�t. A gy�gyul�s nem a sz�v�nk sz�ks�gleteinek a megsz�n�s�t, hanem a sz�vhez vezet� ajt�t jelenti. Mivel gondolataink er�teljesen befoly�solj�k elm�nk �s test�nk eg�szs�g�t, �s a gy�gyul�shoz val�ban elengedhetetlen, hogy leereszkedj�nk bels� vil�gunk m�ly�re. Viszont n�h�ny betegs�g p�ld�ul az agyonm�rgezett k�rnyezet�nk, bakt�riumok �s v�rusok miatt alakul ki, vagy genetikai t�nyez�k miatt jelennek meg. �s n�h�nyuk lehet a spiritu�lis �tmutat�s egy form�ja. Mialatt az�rt k�zd�nk, hogy fizikailag �s spiritu�lisan is er�sebb� v�ljunk, megfeledkez�nk arr�l, hogy �rzelmi utunk m�g viszonylag �j dolog, �s hogy fizikai test�nk m�g mindig ki van t�ve k�rnyezet�nk er�teljes befoly�s�nak, �s t�rsadalmunk gyorsan v�ltoz� mint�inak. A gy�gyul�sunknak sem mindig felt�tele, hogy megtal�ljuk, mit tett�nk rosszul. Sajnos nem szeretj�k a v�ltoz�st, �s nem szeret�nk v�ltoztatni. Azt szeretj�k, ha minden a megszokott ker�kv�g�sban halad – m�g akkor is, ha neh�z helyzetr�l van sz�. Ha azt javaslom a k�rnyezetemben �l� embereknek, hogy menjenek a v�ltoz�sok el�, furcs�n n�znek r�m, pedig a gy�gyul�s �s a v�ltoz�s szerintem egyet jelent. Ugyanaz az energia alkotja mindkett�t, �s nem t�rekedhet�nk a gy�gyul�sra an�lk�l, hogy el�sz�r szem�gyre ne venn�nk, milyen viselked�smint�kon �s attit�d�k�n kell m�dos�tanunk az �let�nkben. Ha pedig m�r azonos�tottuk ezeket a tulajdons�gokat, tenn�nk kell valamit vel�k. Ehhez viszont cselekedn�nk kell, a cselekv�s pedig v�ltoz�st hoz. Ahhoz, hogy term�szet�nket megv�ltozhassuk, meg kell birk�znunk azokkal a tulajdons�gainkkal, melyeket hajlamosabbak vagyunk ink�bb elfeledni. Gyakran egy�ltal�n nem vagyunk tudat�ban szem�lyis�g�nk bizonyos r�szeinek; vagy az�rt, mert nem akarjuk megismerni �ket, vagy az�rt, mert soha nem ford�tottunk figyelmet �rnyoldalunkra. Ez egy�ltal�n nem k�nny� feladat. T�bbet gondolkozunk-e a v�ltoztat�sr�l, mint amennyit a megval�s�t�s�rt tesz�nk? A v�ltoz�st nyugtalan�t�, f�radts�gos �s lehangol� dologk�nt k�pzelj�k-e el, vagy kalandosnak �s izgalmasnak? Azt gondoljuk, hogy a v�ltoz�s felbor�tja �s a k�osz f�ldj�v� teszi-e majd az �let�nket? Ritk�n gondoljuk, hogy �nmagunk �tform�l�sa ak�r kaland is lehet. De mi�rt is lenne az? A betegs�get olyan szorosan �sszekapcsoljuk a f�lelemmel �s a negat�v mint�kkal, hogy �ppannyira megijeszt benn�nket a gy�gyul�s, mint maga a betegs�g. Tudni azt, hogy milyen nagyon �s milyen m�lyen meg kellene v�ltoznunk, �ppolyan f�lelmetes, mint amennyire igaz.