teremt�k�pess�get jelent, amely sor�n a k�l�nf�le k�pess�gek szervez�d�se lehet�v� teszi az elszigetelt tapasztalatok �sszekapcsol�s�t, �jszer� �rtelmez�s�t �s �j form�ban t�rt�n� megjelen�s�t. Jellemz� m�g az �rzelmek uralkod� szerepe, a megismer� folyamatok k�z�l el�t�rben �ll a k�pzelet �s a fant�zia. Kit nevez�nk kreat�vnak? Aki tal�l�kony? Lelem�nyes? Teremt� �s �jat alkot�? �tletes, vagy �ppen csavaros esz�? Hamar feltal�lja mag�t? Gyors �ttekint� k�pess�ggel rendelkezik? �lelmes �s ravasz? Eredeti megk�zel�t�s� vagy praktikus megold�sokat alkalmaz�? Tal�lm�nyai vannak?

A k�l�nb�z� logikai, �n. fejt�r� feladv�nyokkal val� foglalkoz�sban tal�n m�g ink�bb megnyilv�nulnak a kreativit�s ism�rvei, ugyanis egy sor lehets�ges v�ltozatot kell v�giggondolni, am�g eljutunk a megold�shoz. Egy-egy feladatnak igen sok lehets�ges, �s helyes megold�sa is l�tezik, amelyek meghat�rozz�k a teljes�tm�nyt �s a hat�konys�got. Ut�bbit m�g a felmer�l� �tletek sz�ma, v�ltozatoss�ga �s eredetis�ge is jellemzi. A c�lhoz jut�s alternat�v m�dszereinek keres�s�ben a kreativit�snak alapvet� szerepe van, ami viszont j�t�kos �ton is j�l gyakoroltathat� �s fejleszthet�. A kreativit�sra jellemz� szem�lyi tulajdons�gok t�mogat�sa igen fontos feladat. A kreativit�snak szerepe van az emberi kommunik�ci�ban is. Ha valamely probl�ma megold�sa sor�n nem a szok�sos (elv�rt) m�don reag�lunk, akkor ez�ltal m�sokat megh�kkenthet�nk, s�t egyes esetekben stresszhat�st is kiv�lthatunk. Sz�momra maradand� �lm�nyt ny�jtott egyszer egy �ll�sinterj�, hiszen miut�n elnyertem a munk�t, bemutatt�k a ’stresszinterj�’ be�p�tett r�sztvev�it. A fokozott kreativit�s ink�bb a fiatalabbak k�r�ben jelentkezik. Bizony�tott, hogy azok a gyerekek, akik fiatalkorukban t�bbet j�tszottak, feln�ttkorukban kreat�vabbaknak mutatkoztak kort�rsaikn�l! A pedag�gia �ppen ilyen esetben jut fontos szerephez az�ltal, hogy a fiatalokat csak megfelel� keretek k�z�tt hagyja tev�kenykedni. Rem�nyre ad okot, hogy egyre jobban terjed az �lm�ny pedag�gia, a projektoktat�s. A j�t�kos kreativit�sfejleszt�s optim�lis k�zege, a csoport. A k�z�ss�gben megval�sul� j�t�kos kreativit�sfejleszt�s nagyfok� hasonlatoss�got mutat a brain-storming (�tletroham) haszn�latakor. Egyik p�ly�zatomban kifejtettem, hogy az egym�ssal verseng�, egym�st t�lsz�rnyalni k�v�n� megold�skeres�s mindenn�l jobban serkenti a r�sztvev�ket az �j �s m�g �jabb lehet�s�gek megtal�l�s�ra. Eredm�nyess�g�t vezet�k�nt sokkal sikeresebben alkalmaztam, mintha magunkba mer�lve, egyed�l tenn�nk ezt, mondjuk visszavonulva egy bez�rt szob�ban. (B�r ut�bbihoz hozz�tenn�m, hogy ez a fajta kikapcsol�d�s is k�pes alkot�sra �szt�n�zni).