vagy a szem�lyis�gnek defini�l�s�ban nem minden pszichol�gus �rt egyet. Valamennyi tudom�nyos szem�lyis�gelm�let megegyezik azonban abban, hogy a szem�lyis�g k�r�lhat�rolt egys�g, mely minden m�s szem�lyis�gt�l k�l�nb�zik.Ennek ellen�re k�l�nb�z� tudom�ny�gak k�pvisel�i m�r hossz� id�vel ezel�tt meg�llap�tott�k, hogy egyes emberek, illetve embercsoportok - f�bb szem�lyis�gjegyeik alapj�n - hasonl�tanak egym�sra, �s �gy n�h�ny felt�telezett csom�pont valamelyike k�r� t�m�r�lve, egy adott t�pus reprezent�nsai. A szem�lyis�gt�pusok k�rd�s�vel ma a pszichol�gia egyik �ga, a t�pustan (tipol�gia) foglalkozik.

A legels� tipol�giai rendszert Hippokrat�sz g�r�g orvos alkotta meg mintegy 2400 �vvel ezel�tt. Hippokrat�sz alapvet� szempontja a t�pusok fel�ll�t�s�n�l, illetve a szem�lyis�gek oszt�lyoz�s�n�l a v�rm�rs�klet, g�r�g sz�val: temperamentum volt. Elm�lete szerint az emberi test n�gyf�le nedvb�l tev�dik �ssze: a v�rb�l (sanguis), a s�rga ep�b�l (chole), a fekete ep�b�l (melaina chole) �s a ny�lk�b�l (phlegma). Att�l f�gg�en, hogy a szem�lyis�g fel�p�t�s�ben a n�gy nedv k�z�l melyik a domin�ns, n�gyf�l� - szangvinikus, melankolikus, kolerikus �s flegmatikus - v�rm�rs�kleti t�pust �rt le. Ennek alapj�n Hippokrat�sz v�rm�rs�kleti t�pusait a k�vetkez�k�ppen jellemezhetj�k:

1.                              Szangvinikus t�pus. Gyenge fog�konys�g, de nagyfok� impulzivit�s. (Lobban�kony, �rzelmei gyorsan keletkeznek, a viselked�sre intenz�ven hatnak, de nem tart�sak.)

2.                              Kolerikus t�pus. Er�s fog�konys�g �s nagyfok� impulzivit�s. (�rzelmei er�sek �s tart�sak, a szem�lyis�get cselekv�sre �szt�nzik.)

3.                              Melankolikus t�pus. Er�s fog�konys�g, de kisfok� impulzivit�s. (Lassan keletkez�, de er�s �rzelmek, a cselekv�sre azonban nincsenek �szt�nz� hat�ssal.)

4.                              Flegmatikus t�pus. Gyenge fog�konys�g �s kisfok� impulzivit�s. (�rzelmei lassan keletkeznek, nem t�l er�sek, a viselked�st nem befoly�solj�k.)

Kretschmer rendszer�nek megalkot�s�ban a testalkat �s az elmebetegs�gek �sszef�gg�s�b�l indult ki. �sszehasonl�t� vizsg�latai alapj�n meg�llap�totta, hogy az emberek a legt�bb esetben h�rom f� testalkati t�pus valamelyik�be sorolhat�ak:

1.                              Aszt�ni�s (leptoszom) alkat. Jellemz�i: sov�ny, ny�l�nk test, a bord�k el�redomborodnak, a mellkas lapos, hossz�. A kezek keskenyek, finomak, a b�r v�kony, fak�, a koponya hossz�k�s, keskeny vagy r�vid �s alacsony. A haj �ltal�ban s�r�, a szem�ld�k d�s.

2.                              Piknikus alkat. Sz�les ir�ny� testfejl�d�s jellemzi. K�zepes, z�m�k test, sz�les arc, r�vid nyak �s v�gtagok. Gyakori a h�z�sra, kopaszod�sra val� hajlam.

3.                              Atl�tikus alkat. Jellemz�i: er�s izomzat �s csontv�z. Vastag b�r, fejlett orr, �ll, kezek.

 �rz�kel�s-, eml�kezet- �s gondolkod�s-l�lektani k�s�rleteinek eredm�nyek�nt �gy tal�lta, az emberek f�k�nt abban k�l�nb�znek egym�st�l, hogy lelki jelens�geik egys�gesen, �sszehangoltan vagy pedig egym�st�l elszigetelten m�k�dnek. Ennek alapj�n a szem�lyis�gnek k�t t�pus�t k�l�nb�ztette meg:

1.                              Integr�lt t�pus. Lelki jelens�geik harmonikus egys�gben m�k�dnek, ennek k�vetkezt�ben a k�lvil�ghoz kit�n�en alkalmazkodnak, k�nnyen teremtenek emberi kapcsolatokat. Figyelm�k ingadoz�, felfog�suk az �sszef�gg�sek megl�t�s�ra ir�nyul. Jaensch ide sorolja az �n. eidetikus t�pust is. Enn�l a t�pusn�l a vizualit�s olyan er�s, hogy a t�rgyakat, t�rgyi konstell�ci�kat hossz� ideig teljes pontoss�ggal maga el�tt l�tja akkor is, amikor azoknak �rz�kel�se m�r r�gen megsz�nt. Kimutatja, hogy ez semmi esetre sem k�ros jelens�g, gyermekekn�l �s integr�lt t�pus� feln�ttekn�l el�g gyakran el�fordul.

2.                              Dezintegr�lt t�pus. Lelki jelens�geik elszigetelten m�k�dnek, �gy alkalmazkod� k�pess�g�k rossz, z�rk�zottak, idegen�l mozognak az emberek k�z�tt. Eg�sz egy�nis�g�kb�l hi�nyzik a rugalmass�g, figyelm�k tapad�, l�t�k�r�k besz�k�lt, gondolkod�suk a r�szekre ir�nyul.

A speci�lisan emberi t�pusokat Pavlov az I. vagy II. jelz�rendszer dominanci�ja alapj�n hat�rozta meg. �gy megk�l�nb�ztetett:

1.                              m�v�szt�pust (a gondolkod�s els�dlegesen nem fogalmakban, hanem k�pekben, k�pzetekben megy v�gbe, f� jellemz�je az eg�szben val� megragad�s, a szint�zis);

2.                              gondolkod� t�pust (a gondolkod�s elvontan, absztrakt fogalmakban folyik, jellemz�je a szint�zist megel�z�, boncol�, r�szekre bont� anal�zis); k�z�pt�pust (a mindennapi ember gondolkod�sm�dja', a k�pszer� �s fogalmi gondolkod�s szab�lyos elrendez�d�se). Forr�s: Ranschburg Jen�: