Speci�lis nyelvi alapokon kialakul� alkati eredet� rendelleness�g, amely egyszer� sz�dek�dol�sbeli neh�zs�ggel jellemezhet�. �ltal�ban el�gtelen fonol�giai feldolgoz�si k�pess�geket jelent. A dyslexia, a nyelv k�l�nb�z� ter�letein megjelen� elt�r� zavarokban mutatkozik meg, gyakran az olvas�si probl�m�val egy�tt felt�n� probl�ma az �r�s �s helyes�r�s megfelel� elsaj�t�t�sa. A legt�bb esetben a tanul�si zavarok az inform�ci� feldolgoz�s�nak egy speci�lis m�dj�nak tekinthetõ. Megfelelõ ingerk�rnyezet �s oktat�s eset�n a zavarok kialakul�sa megelõzhetõ. Ez�rt javaslom, hogy a tanul�si zavarokkal k�zdõket “m�sk�ppen tanul�knak” nevezz�k ink�bb, mint b�rmely m�s a diszfunkci�t hangs�lyoz� c�mk�t haszn�ljunk.

Tanul�s m�sk�ppen! A dyslexi�sok k�pesek j�l tanulni a megfelel� tanul�si m�dszerekkel. Azonban az iskol�ban m�g a t�bbs�g tanul�si st�lus�nak megfelel� tanul�si m�dszereket sem saj�t�tj�k el a di�kok. Az iskolai tan�t�sban kev�ss� kap szerepet annak meg�rt�se, felt�r�sa, hogy mik�ppen tanulunk. Az oktat�s szinte kiz�r�lag azzal foglalkozik, hogy mit kell tanulnunk. A hagyom�nyos tanul�si m�dszerek pont a diszlexi�sok gyenge pontjaira alapoznak, �gy v�rhat�, hogy sz�mukra kudarcba fullad a tanul�s. Az er�ss�gekre �p�t� m�dszerekkel a diszlexi�sok sz�m�ra is k�nnyebb� �s hat�konyabb� v�lik a tanul�st.

Minthogy a diszlexi�sok f�leg glob�lis, egyidej� �s vizu�lis m�don dolgozz�k fel az inform�ci�t, a hat�kony tanul�s is erre �p�t. A tanul�sban szerepet kell kapniuk k�l�nf�le k�peknek, �br�knak, grafikonoknak �s m�s vizu�lis seg�deszk�z�knek.

Az egy t�mak�rh�z kapcsol�d� ismereteket nemcsak list�kban lehet �sszegy�jteni, hanem t�rben elrendezve is. A vizu�lis megjelen�t�s seg�t az anyagot megjegyezni. A f�bb, nagy �gak kiemelik az adott t�ma l�nyeges �sszetev�it, az anyag szerkezetet kap. A zen�ben a csendnek, a sz�netnek ugyanolyan jelent�s�ge van, mint a hangoknak.  A k�tf�le emberi gondolkod�s, a verb�lis �s a vizu�lis kieg�sz�ti egym�st. Az agy k�t f�ltek�j�hez k�t�dnek. Egy�ttes haszn�latuk az eg�sz agy kihaszn�l�s�t jelenti. A diszlexi�sok rendszerint jobban boldogulnak a k�pekkel, azonban a besz�d l�nyeges alapj�t k�pezi az emberi gondolkod�snak, �s a k�pek hordozta inform�ci�k feldolgoz�s�ban is fontos szerepet j�tszik.

A t�bbcsatorn�s tanul�s, a t�bb �rz�kszerv haszn�lat�nak egyik m�dja a k�pekkel tanul�s, a rajzok k�sz�t�se. Tov�bbi lehet�s�g az audit�v csatorna, a hall�s differenci�ltabb haszn�lata. A tananyagot dallamokhoz lehet k�tni. Versek megzen�s�tve k�nnyebben tanulhat�ak meg. A fogalmak meg�rt�s�t mozdulatokkal is lehet seg�teni. A diszlexi�sok k�nnyebben tiszt�zz�k a fogalmakat, ha gyakorlatban kipr�b�lj�k, amit tanulnak. A tev�kenys�g sor�n elsaj�t�tj�k az ismereteket a tapint�son �s a mozdulatokon kereszt�l.

�r�s �s helyes�r�s:

A diszlexi�sok t�bbs�g�nek neh�zs�get jelent az �r�s. Lassan �s nagyon sok hib�val �rnak. Ez nehez�ti a tanul�st �s a siker el�r�s�t. A gyenge �r�s sz�nvonalroml�shoz �s inform�ci�veszt�shez vezet. Ha a diszlexi�s az �r�sra, a k�lalakra koncentr�l, az a helyes�r�s �s a tartalom rov�s�ra t�rt�nik, mivel nem k�pesek egyszerre mindegyikre figyelni. Ha viszont a helyes�r�sra �s a tartalomra figyelnek, a k�z�r�suk min�s�ge �ltal�ban rosszabb. Ez az egyik oka, hogy a sz�m�t�g�pek olyan hasznosnak bizonyultak a diszlexi�soknak. Minthogy az �r�s ilyen neh�zs�gekkel j�r sz�mukra, a diszlexi�sok igyekeznek kevesebbet �rni, �s kev�sb� sz�nesen, kev�sb� pontosan fejezik ki magukat.

Olvas�s:

Ugyan a diszlexia az olvas�s elsaj�t�t�s�nak zavara, megfelel� tan�t�ssal feln�ttkorra nem okoz olyan sok neh�zs�get. Ha azonban a diszlexi�st nem tanul�si st�lus�nak, saj�tos inform�ci� feldolgoz�s�nak megfelel�en tan�tott�k olvasni, akkor feln�ttkorban lass� olvas�s, sok hib�z�s �s sz�veg�rt�si neh�zs�gek fogj�k nehez�teni �let�t.

Tanul�s:

Sokak szerint a tanul�s abb�l �ll, hogy a tanulnival�t sokszor �t kell olvasni, �s �gy megjegyezni. Ez is egy m�dja a tanul�snak, de a legkev�sb� hat�kony m�dja. A diszlexi�sok sz�m�ra, pedig kimondottan j�rhatatlan �t. A tanul�s, pedig nem az ismeretek felhalmoz�sa, hanem az inform�ci� szerkezetbe rendez�se, tud�ss� alak�t�sa! A diszlexi�soknak a legfontosabb l�p�s a tanul�sban az anyagra val� r�l�t�s. �gy a tanul�st mindig a tananyag �sszefoglal�s�val kell kezdeni. A tanul�s �sszetett tev�kenys�g, amely sor�n elk�pzelhet�, hogy egyetlen egyszer sem kell v�gigolvasni a teljes anyagot. A feladat a tananyag feldolgoz�sa �s elsaj�t�t�sa.

A diszlexi�sok �ltal�nos jellemz�i:

• Az �tlagost fel�lm�l� kreativit�s (k�nnyed�n alak�tj�k �t az �szlel�seket).
• Multidimenzion�lisan (minden �rz�k�ket haszn�lva) gondolkodnak �s tapasztalnak.
• J�l l�tj�k a k�rnyezet�k probl�m�it, struktur�ltabb a gondolkod�suk.
• K�pekben gondolkodnak szavak helyett, az �tlagn�l fejlettebb a vizualit�suk.
• �l�nk k�pzel�erej�k, m�sok�n�l sz�nesebb fant�zi�juk van.
• Intuit�vak �s �lesl�t�s�ak.
• A gondolatot, mint realit�st, mint val�s�got �lik meg.
• Az �tlagembern�l k�v�ncsibbak.

N�h�ny gondolat diszlexi�s gyerekeknek, fiataloknak. T�R�DJ MAGADDAL!

*Sz�m�zd a negat�v gondolatokat, hiszen eddig is boldogult�l, k�sõbb sem lesz nehezebb!

*A sikerre koncentr�lj, hiszen azt vonzod magadhoz, �s ne v�rd a kudarcot!

*Tudd, hogy mit akarsz el�rni, �s ezt tartsd szem elõtt!

* L�gy tudat�ban, hogy m�soknak is vannak neh�zs�gei, hib�i �s hi�nyoss�gai, hiszen senki sem t�k�letes!

*Seg�ts m�soknak, �s k�rj b�tran seg�ts�get, hiszen sok seg�t�k�sz ember van a F�ld�n!

*Ismerd fel az erõss�geidet, haszn�ld a zen�t, a mozg�s hiszen az hat a teljes�tm�nyedre!

*Tudnod kell, hogy a diszlexi�sokat az �tlagosn�l hamarabb kif�rasztja a folyamatos inform�ci� feldolgoz�s, tervezz�l �s tarts sz�netet!

*Ha mindent r�gt�n haszn�lat ut�n a hely�re teszel, soha se kell rendet rakni!

*Az apr�bb dolgokat legjobb, ha r�gt�n elv�gzed, �gy nem terhelik az idõdet k�sõbb!

*Nagyon sokan k�zdenek hozz�d hasonl� probl�m�kkal, de nem mindenki meri megosztani azokat t�rsaival!

*Sok j� tulajdons�god van, elf�r mellette az a n�h�ny probl�ma!

*A neh�zs�geket n�zheted a humoros oldal�r�l is n�ha!

*Ha nyitott vagy �s õszinte, hasonl�an fognak veled b�nni!

H�res diszlexi�sok: Leonardo da Vinci, Agatha Christie, Albert Einstein, Tom Cruise, Whoopi Goldberg, Cher, Walt Disney George Patton, Winston Churchill, Ludwig van Beethoven, Auguste Rodin, �s m�g sokan m�sok.