A szangvinikus szem�lyis�g� jelmondata: „Figyelj r�m, �s egy vid�m �lettel h�l�lom meg!”

A k�zkedvelt szangvinikus egy j� sz�nd�k� dumag�p, �r�k m�kamester. � az, aki az �sszes t�pus k�z�l a legink�bb ig�nyli a figyelmet. Kiapadhatatlan ig�nye van a t�rsas�gra, a k�z�ns�gre. Mindent megtesz, hogy �szrevetesse mag�t. M�s emberek szeretet�t�l �vezve �rzi mag�t �rt�kesnek. Ezek az emberek mindig tev�kenyek, b�rmikor kaphat�k egy j� t�rsas�gi programra, noha �rdekl�d�s�k m�sok ir�nt t�bbnyire felsz�nes. Sz�raz t�nyekkel, adatokkal nem tudod megfogni a fant�zi�j�t. �rdeklik, esem�nyek, sztorik �s pletyk�k, k�l�n�sen, ha min�l sz�nesebb, viccesebb k�r�t�ssel t�lalod neki. A szangvinikust k�nnyen felismered, ha azt n�zed, ki besz�l a legt�bbet. A t�pus zabol�tlan k�pvisel�i k�ptelenek egy pillanatra is csendben maradni. A szangvinikus sosem n� fel igaz�n. Mindig is j�t�kos �s komolytalan marad. Legfeljebb a j�t�kszerek, j�tsz�t�rsak �s -terek v�ltoznak. A „komolyabb” t�pusok nehezen tudnak az � fej�vel gondolkodni. Ha id�nk�nt m�gis lelomboz�dik, vill�mgyorsan t�lteszi mag�t rajta. A szangvinikus sz� szerint is sz�nt visz az �letbe. �ltal�ban v�ve v�ltozatosabban �lt�zk�dik, mint az �tlag. Hajlamos felt�n� kieg�sz�t�ket �s �kszereket hordani. 

A kolerikus szem�lyis�g jelmondata: „Tudom, ki vagyok, �s mit akarok!”

Az �selemek k�z�l a kolerikus a t�z t�pus. M�r a megjelen�se is tetter�t sug�roz: tekintete ny�lt, testtart�sa hat�rozott. Amikor a kolerikus komolyan kez�be veszi a dolgokat, biztosak lehet�nk benne, hogy c�lt �r. Vagy legal�bbis megteszi, ami t�le telik, mert nem fogja vissza az energi�it. Dinamizmus�t heves, tart�s, m�ly �rzelmek t�pl�lj�k. Amikor viszont rossz passzban van, indulatai k�nnyen elragadj�k. Szem�lyis�g�nek izz�sa a k�r�l�tte �l�k szempontj�b�l egyar�nt lehet motiv�l� �s kellemetlen is. A legt�bb helyzetben a kolerikus a kezdem�nyez�, �s fontos sz�m�ra, hogy vezet� lehessen. Ebben seg�ti, hogy kitart�, �s teljes�tm�nyorient�lt. A kolerikus vezet�si tehets�ge sz�mos pozit�v adotts�g �sszess�gek�nt jelentkezik. Elm�je kombinat�v, figyelme a l�nyegre ir�nyul�. Nem veszik el a r�szletekben, �s nem s�rt�dik meg. Er�s akarat�, c�ltudatos, �rv�nyes�l�sre t�rekv�. A v�ltoz�konys�g, az optimizmus �s az �lland� aktivit�s jellemzi. A kolerikus nem szeret meghuny�szkodni, egyenes gerinccel ki�ll az elvei mellett. A verseng� kolerikus ugyanis j� es�llyel indul el a c�ljai fel� vezet� �ton, sz�ls�s�ges esetekben viszont mindenkit versenyt�rsnak l�t. Nem egyszer a bar�tain is szeretne t�ltenni. A kolerikus er�lyes fell�p�se sokszor el�reviszi a dolgokat. K�vetkezetes fell�p�se �s kisug�rz�sa miatt az emberek r�gt�n hallgatnak r� �s elfogadj�k, amit mond.

A melankolikus szem�lyis�g jelmondata: „Semmi sem lehet el�g t�k�letes.”

A melankolikus a nagybet�s Gondolkod�. Alaposan elemez, �s ism�t rendszerbe rak, �jra meg �jra harm�ni�ra t�rekszik. Olyan �sszef�gg�sekre j�n r�, melyek m�s t�pusok sz�m�ra t�bbnyire elk�pzelhetetlenek. Meg akarja �rteni a dolgok m�k�d�s�t, a t�rt�n�sek mi�rtj�t. A melankolikus csak n�h�ny dologgal szeret foglalkozni, de amit elkezd, azt igyekszik t�k�lyre vinni. �let�nek legt�bb ter�let�n komoly �s rendszerezett. Napjait tervszer�en, c�ltudatosan �li, megjelen�se harmonikus. A melankolikus ruh�i tiszt�k, vasaltak �s j�l illenek egym�shoz. Hajviselete �polt, k�rnyezete rendezett. K�l�n�s gondoss�ggal �gyel a r�szletekre. A legt�bb�nkre r�f�r, hogy legyen k�r�l�tt�nk egy melankolikus, akinek van �zl�se, sz�p�rz�ke, �s velesz�letett ig�nyess�ggel tartja rendben a k�rnyezet�t. A bonyodalmak itt is akkor jelentkeznek, amikor valaki t�lz�sba viszi az er�ss�geit. Sajnos a melankolikus befel� fordul�sa �s �nelemz�se miatt k�nnyen v�lik k�pzelt betegg�, illetve kisebb-nagyobb m�rt�kben depresszi�ss�. Mivel befel� fordul� alkat, a melankolikus els�sorban mag�ban t�pel�dik. Amikor melankolikus emberrel tal�lkozunk, tapasztalhatjuk, hogy kezdetben el�g nehezen enged k�zel mag�hoz. M�gis, nagyon meg�ri a „munk�t”, hogy bens�s�ges kapcsolatba ker�lj�nk vele, mert ilyenkor der�l ki, mennyire m�lyen �rz�, csupa sz�v szem�lyis�g, aki az �rzelmek sz�les sk�l�j�t �li meg.

A flegmatikus szem�lyis�g jelmondata: „Lassan j�rj, tov�bb �lsz!”

A flegmatikust arr�l vessz�k �szre, hogy el�sz�r nem vessz�k �szre. Ennek oka az, hogy semmi kir�v� nincs rajta. Megjelen�se, tekintete, besz�de kifejez�stelen, jellegtelen, �lt�z�ke visszafogott. �rzelmei nagyon lassan alakulnak ki, �s nem is igaz�n m�lyek. A flegmatikusnak nincsenek er�s kit�r�sei sem negat�v, sem pozit�v ir�nyban: ritk�n esik k�ts�gbe, de lelkesnek sem s�r�n l�tod. A legt�bbsz�r egykedv�, higgadt, kiegyens�lyozott, t�ls�gosan f�ldh�zragadt, visszafogott. A flegmatikus egy igazi galamblelk� szem�lyis�g, aki senkit nem b�ntana meg, �s m�sok k�z�tt is elsim�tja a konfliktusokat. Csak �l bele a vil�gba, h�l�san fogadja, amit kap, nem r�g�dik a m�lton, �s nem agg�dik a j�v� miatt. Legsz�vesebben csak szeml�l�dik �s �br�ndozik. A flegmatikus nem kapkod, nem ideges, �s szinte sosem emeli fel a hangj�t. �rdekl�d�s�t viszonylag kev�s dolog kelti fel, �m ezekkel elm�ly�lten foglalkozik. A flegmatikus �ltal�ban j� hallgat�s�g, n�ha maga a megtestes�lt lelki szemetesl�da. Kapcsolataiban legt�bbsz�r nem � a kezdem�nyez�, �s nem is � szak�tja meg a k�tel�ket. K�t kapcsolat k�z�tt j�l viseli a mag�nyt, hisz sok bar�tja van, �s kedvenc tev�kenys�geivel is v�gtelen id�t tud elsz�szm�t�lni. Amikor pedig �j ismerets�get k�t, k�nnyen alkalmazkodik a megv�ltozott helyzethez. H�s�ges, de elk�telezetts�ge n�ha csup�n felsz�nes. El�fordul, hogy a flegmatikust els�sorban a megszok�s motiv�lja egy kapcsolatban. A probl�m�kat b�k�s egykedv�s�ggel kezeli: „�gy m�g sosem volt, hogy ne lett volna valahogy.” A fesz�lts�get sok�ig t�ri, �s mivel nem akar konfliktust, nem mondja ki ny�ltan sem az ig�nyeit, sem a probl�m�it. A flegmatikus �ltal�ban meg van el�gedve a saj�t �let�vel, nincsenek nagy v�gyai. Ak�r eg�szen apr� dolgoknak tud is �r�lni, b�r ezt nehezen mutatja ki. Sokak szerint komoly neh�zs�get okoz, ha meg szeretn�nk lepni valamivel.