az �rt� figyelemr�l sz�l. TET, NET, PET. Az �rt� figyelem a kisebb-nagyobb probl�m�val k�szk�d� gyermek meghallgat�s�nak, a probl�ma megold�s�ban val� seg�t�s �j �tj�t mutatja be. Sokszor el�fordul az, hogy a sz�l�k, tan�rok lebecs�lik a gyerekek probl�m�it, vagy �hatatlanul sablonokkal k�zel�tenek meg egy-egy probl�m�t. Ezeket a sokszor vesz�lyes sablonokat gy�jti csokorba Gordon, �s nevezi el �ket a kommunik�ci� soromp�inak. Ezek, mint a soromp�, elterelik a probl�m�val k�szk�d�t att�l, hogy �n�ll�an jusson el�re valamilyen igazi megold�s fel�. Ezzel szemben ny�jtja a modell az �rt� figyelem m�dszer�t. Ez nem m�s, mint a ter�pi�s besz�lget�s m�dszere. Szinonim�i sokat el�rulnak l�nyeg�b�l: reflexi�, figyelem az �rzelmekre �s a tartalomra, t�kr�z�s. A probl�m�val k�szk�d� gyerek �s - tegy�k hozz� - feln�tt sz�m�ra is fontos �s seg�t� lehet, ha valaki v�gigk�s�ri azon az �ton, amit egy probl�ma megfogalmaz�sa, tiszt�z�sa jelent. Ez a seg�ts�g, ha a seg�t� f�l igyekszik a besz�l� �ltal nehezen megfoghat� �rzelmeket kimondani, a t�nyeket r�gz�teni. Az ilyen besz�lget�s el�nye nemcsak a „besz�l�n�l", hanem a meghallgat�n�l is jelentkezik. Val�ban megtudhat valamit a m�sik emberr�l. A szeml�letm�d a gyermeknevel�sr�l vallott konzervat�v n�zeteket is feleleven�ti. A m�sodik logikai egys�ge az �n-�zenetekkel foglalkozik. Az �n-�zeneteket mindazokban a helyzetekben aj�nlja Gordon, amelyekben a sz�l�knek, tan�roknak vannak probl�m�ik gyerekeik, tan�tv�nyaik viselked�s�vel. Az �n-�zenet fogalma itt is egy ellent�tp�r - a te-�zenetekkel val� �sszehasonl�t�s - seg�ts�g�vel vil�g�that� meg j�l. Sokunkat arra tan�tott az �let, hogy ha valamilyen elfogadhatatlan viselked�ssel tal�lkozunk, akkor azt - miut�n kell�en feld�h�tett�k magunkat - a „te" alannyal �s a m�sik f�l min�l �rt�kel�bb le�r�s�val kezdj�k meg. Harmadik elemk�nt ker�lnek ezekbe a mondatokba azok a konkr�t megold�sok, amelyeket egyed�l helyesnek ki�ltunk ki probl�m�nk megold�s�ra. Az �n-�zenetekben mindez kidob�sra ker�l. Az �n-�zenet alanyai mi magunk vagyunk, tartalma, pedig a m�sik �rt�kel�se helyett viselked�s�nek �rt�kel�smentes le�r�sa, illetve annak v�zol�sa, hogy a m�sik viselked�se milyen konkr�t hat�ssal van most vagy a lehets�ges j�v�ben r�m n�zve. Utols�k�nt egy j� �n-�zenetnek tartalmaznia kell azt is, hogy mindez milyen �rz�st v�lt ki bel�lem. Mivel az �n-�zenet nem min�s�ti a m�sik felet, ez�rt val�sz�n�bb, hogy a probl�m�kb�l nem harc, harag, s�rt�d�tts�g lesz, hanem egyezked�s, megbesz�l�s.

Mindez azonban az �n-�zenetek �s az �rt� figyelem egy�ttes haszn�lat�t k�veteli a konfront�ci�k konstrukt�v megold�s�ra. Az �n-�zenet a konfront�ci� megnyit�s�ra szolg�l, az �rt� figyelem, pedig a m�sik ember reakci�j�nak pontos meg�rt�s�re. Ha a konfront�lt f�l azt gondolja, hogy a m�sik �ltal sz�v� tett viselked�s val�j�ban nem �rinti �t k�zzelfoghat�an, akkor ezek nem m�k�dnek. E f�l mondat a gordoni nevel�sfiloz�fia egyik legfontosabb kulcsa. M�st �s m�st kell, hogy jelentsen a tolerancia univerz�lis �rt�ke az els�, illetve a m�sodik esetben. Ha a m�sik f�l viselked�se, ig�nye engem k�zzelfoghat�an �rint, p�nzembe, f�rads�gomba ker�l, testi kellemetlens�gem lehet az �ra a m�sik viselked�s�nek vagy ig�ny�nek, akkor term�szetesen ebben mindenk�ppen ragaszkodnom kell egy olyan megold�shoz, amely a fentieket megsz�nteti, illetve bek�vetkez�s�ket elh�r�tja. A tolerancia itt azt jelenti, hogy ahelyett, hogy a saj�t megold�somat er�ltetem a m�sikra, hajland� vagyok egy k�z�s, mindkett�nk ig�nyeit kiel�g�t� megold�s kreat�v megkeres�s�be belefogni. Az ut�bbi esetben err�l persze sz� sem lehet: ha ig�nyeink k�zzelfoghat� m�don nem s�rtik egym�st, akkor erre nem kell k�z�s megold�st keresni. Ez nem jelenti azt, hogy ez a Gordon �ltal �rt�kkonfliktusnak nevezett helyzet ne lenne sz�momra fontos. De mindannyian tudjuk, hogy kinek-kinek az �rt�kei nem k�nnyen v�ltoztathat�k, �s egy ilyen �rt�k�nk mennyire a szem�lyis�g�nk magv�t k�pezi.

Gordon az �ltala III. m�dszernek nevezett (szemben a tekint�lyelv� (I.), illetve az al�vet� (II.) m�dszerrel) 6 l�p�ses probl�mamegold� elj�r�sr�l �r. Az els� l�p�sben tiszt�zni kell a probl�m�t, a m�sodikban megold�sokat kell gy�jteni, azok �rt�kel�se n�lk�l, m�g a harmadik l�p�sben ker�l sor az �tletek �rt�kel�s�re. A minden r�sztvev� sz�m�ra elfogadhat� elk�pzel�sek k�z�l v�lasztanak egyet a konfliktus r�sztvev�i, �s ezt az �t�dik l�p�sben bevezetik, illetve a hatodikban ellen�rzik. Hiszen mi ezt mindig �gy csin�ljuk - ki�lthat fel az olvas� sok sz�l�vel �s tan�rral egyetemben, aki mag�t a demokr�cia mintak�p�nek tartja. Bizonyosan sokak val�ban �gy is csin�lj�k, de az �rd�g, mint tudjuk, a r�szletekben van elrejtve: Vajon val�ban siker�l-e mindig a konfliktusmegold�s els� pontj�ban a r�sztvev�k ig�nyeit tiszt�zni, �s nem r�gt�n a megold�sgy�jt�snek �s az �rt�kel�snek nekiesni? Vajon a m�sodik l�p�sben siker�l-e elker�lni azt, hogy csak a feln�tt f�lnek vannak megold�sai, �s a gyerekek szer�ny megold�sk�s�rletei nem ker�lnek-e r�gt�n a sz�nyeg al� bes�pr�sre? Vajon ezek ut�n a mindenkinek megfelel� k�z�s megold�s kiv�laszt�sa helyett nem egy egyszer� szavaz�s d�nt-e arr�l, hogy a kisebbs�gnek mihez kell kedve ellen�re ragaszkodni? Vajon mindent elk�vetnek-e a r�sztvev�k, hogy a dolgok m�k�djenek is, �s vajon kit�zik-e el�re az ellen�rz�s bel�that� id�pontj�t?

Az �rt�kkonfliktusokkal kapcsolatban �gy �r Gordon. �rt�keinket nemcsak, s�t tal�n nem is els�sorban szavakkal tudjuk �tadni ut�dainknak, hanem sokkal ink�bb azzal, ha magunk is szavainknak megfelel�en �l�nk, ha ezzel modellt tudunk adni a k�vetkez� gener�ci�nak. Azzal, hogy amikor tan�cs�rt fordulnak hozz�nk, akkor val�di tan�csad�k�nt viselked�nk, nem pedig tan�t�mesterk�nt kioktatjuk, �s pl�ne nem nyaggatjuk a m�sikat, hogy mindenk�ppen �s mindig megfogadja azt, amit mi tan�csnak sz�nunk.

A Gordon-k�nyv, a konzervat�v, b�ntet�sre, jutalmaz�sra �p�t� hatalmi eszk�z�k helyett a gordoni eszk�z�ket a gyerekek hat�kony befoly�sol�s�nak eszk�zeik�nt aj�nlja. Filoz�fiai eszmefuttat�sokkal, szociol�giai �s pszichol�giai vizsg�latok eredm�nyeivel bizony�tja, hogy a hatalomra �p�t� sz�l�i felfog�s rombolja a gyermeki szem�lyis�get, �s a hatalom eszk�zei a gyerekek �letkor�val ford�tottan ar�nyosak. Ez�rt van az, hogy a tekint�lyelv� csal�dokban feln�v� gyerekek olyan sokszor menek�lnek a deviancia k�l�nb�z� form�ihoz. Gordon tapasztalata az, hogy a befoly�sol�s eszk�zeivel �l� sz�l�k sokkal hat�konyabbak gyerekeikkel kapcsolatban, �s hogy az �gy fel�p�tett kapcsolatok melegebbek �s hosszabb t�vra sz�lnak".

A k�nyv m�sodik r�sz�nek elej�n az al�bbi k�rd�st teszi fel mag�nak a szerz�: „Mi�rt van az, hogy a fegyelmez�-ellen�rz� modellje a gyereknevel�snek sz�zadokon �t - kis m�dosul�sokkal makacsul tartja mag�t? Mi�rt pr�b�lkoznak a sz�l�k �s a tan�rok a b�ntet� m�dszerekkel, mikor sok a bizony�t�k arra, hogy ez milyen hat�stalan a gyerekek viselked�s�nek megv�ltoztat�s�ra? Mi�rt gondolj�k a feln�ttek, hogy jogos�tv�nyuk van a hatalomra �p�tett fegyelmez�sre, mikor minden bizonnyal felismerik, hogy a gyerekek harcolnak ezek ellen, vagy minden lehet� m�don igyekeznek az ilyen hatalomt�l min�l messzebb ker�lni? �s mi�rt k�pzelik a tan�rok �s a sz�l�k, hogy ellen�rizhetik �s k�nyszer�thetik a tizen�ves fiatalokat, amikor m�r nincsen hatalmuk felett�k? A sz�l�kkel �s tan�rokkal folytatott h�rom �vtizedes munka tapasztalatai adtak n�h�ny v�laszt a fenti k�rd�sekre. Az emberek az�rt ragaszkodnak a kem�nykez� fegyelmez� szerep�nek elj�tsz�s�hoz, mert azt gondolj�k, hogy e szerep egyetlen alternat�v�ja az, ha enged�kenyek, �s ezt senki nem szereti, sem a gyerekekkel, �s egy�ltal�n senkivel szemben sem. Ha val�ban csak k�t v�laszt�si lehet�s�g van, akkor ink�bb haszn�lom a hatalmamat, mint hogy a gyerekek kez�be adjam a hatalmat, ink�bb �n ellen�rz�m �ket, mint hogy k�osz legyen, ami abb�l fakadna, hogy feladom az ellen�rz�st felett�k."