Gordon m�dszer alapjai a gyakorlatban sokat seg�thetnek, ha megfelel�en haszn�ljuk. Az "egyik�nk nyer-m�sikunk vesz�t" konfliktusmegold�s helyett a megegyez�ses, vesztes n�lk�li m�dszerben van a l�nyeg. A val�di �rz�sek, felismer�se hoz csak b�k�t. A feln�tt, a gyermek hamis elfogad�sa, a T�ged elfogadlak, de ezt a viselked�st nem! – ez mind hi�baval�, hiszen a viselked�s a gyermek, n�ha a feln�tt tudat�ban nem v�laszthat� k�l�n saj�t mag�t�l sem. Jobb, ha bevalljuk, milyen felt�telekkel tudjuk �t elfogadni. Ennek az elfogad�snak nemcsak var�zsereje van, de nyelvezete is. Az el nem fogad�s nyelv�nek p�ld�i az �n. "k�zl�ssoromp�k", amelyek k�z�m �s a gyerek k�z� ker�lhetnek, a k�vetkez�k: 1. utas�t�s, parancsol�s, ir�ny�t�s (mit tegyen a gyerek). 2. figyelmeztet�s, fenyeget�s (ha nem, akkor...). 3. pr�dik�l�s, moraliz�l�s (illik, nem illik). 4. tan�cs, megold�si javaslatok (akad�lyozza a saj�t �tletek sz�let�s�t). 5. kioktat�s, logikai �rvel�s (befoly�sol�si k�s�rlet t�nyekkel, saj�t v�lem�nnyel). 6. �t�lkez�s, kritiz�l�s, hib�ztat�s (rombolja a gyerek �nk�p�t). 7. dics�ret, egyet�rt�s (hamis �nk�p alakulhat ki, esetleg ki�rezhet� a manipul�l�si sz�nd�k). 8. kifigur�z�s, cs�fol�s, megsz�gyen�t�s, nevets�gess� t�tel (lekicsinyl�s). 9. �rtelmez�s, elemz�s, diagnosztiz�l�s (a sz�l�i 'fens�bbs�g' leleplez). 10. megnyugtat�s, egy�tt�rz�s, vigasztal�s (a gyerek �rz�seinek elbagatelliz�l�sa). 11. vizsg�l�d�s, k�rdez�sk�d�s, faggat�z�s (a sz�l� szeretn� megoldani a gyerek probl�m�j�t). 12. elterel�s, humoriz�l�s, t�mav�lt�s, kit�r�s (pedig a gyerek v�gyik a meg�rt�sre).

A gesztusok, arckifejez�s, stb. mellett mely szavak alkalmasak az elfogad�s kifejez�s�re? A besz�lget�s kezdet�n egyszerû 'h�vogat�k' (�rtem, aha, ne mondd, mes�lj err�l...) alkalmazhat�k, k�s�bb, pedig az akt�vabb �rt� figyelem. Az "�n-�zenetet" a gyerek t�bbnyire csomagolja. Ezt k�dol�snak nevezz�k. Ki kell hallanunk, ha valami m�sr�l, t�bbr�l van sz�! Az �szinte �rt� figyelem emp�ti�t, melegs�get visz a kapcsolatba. Ek�zben azonban a fogad� f�lnek f�lre kell tennie saj�t �rz�seit, gondolatait, hogy kiz�r�lag a m�sik (a gyerek) legyen a fontos. Ez seg�ti a gyermeket, hogy saj�t megold�sokat tal�ljon a probl�m�ira. �gy v�lik �n�ll�, d�nt�sk�pes, felel�ss�get v�llal� feln�tt�. Ez�rt kell ker�lni a sz�l�knek a m�r eml�tett sablonv�laszokat, a k�zl�ssoromp�kat.

Mint minden m�dszert, az �rt� figyelmet is lehet rosszul alkalmazni. Amikor kil�g a l�l�b (a gyereket befoly�sol�si sz�nd�k), vagy az id� kev�s, el sem szabad kezdeni a besz�lget�st. Amikor abba a hib�ba es�nk, hogy elkezdj�k a gyerek szavait t�kr�zni, �s nem az �rz�seit. Amikor er�ltetj�k a besz�lget�st, �s nem vessz�k �szre, hogy megakadtunk, pedig r��rn�nk majd legk�zelebb folytatni. Amikor elkezd�nk �n-�zenetet keresni, az egyszerû t�nyk�zl�sekben, vagy k�rd�sekben. A nevel�sben a direkt utas�t�sos m�dszer a leghat�stalanabb. A sz�l� fenyeget, pr�dik�l, tan�csol, vagyis az els� n�gy k�zl�ssoromp� valamelyik�t alkalmazza. Ha a gyereket szembes�teni akarjuk a saj�t viselked�s�vel, akkor f�l�, hogy a k�vetkez� n�gy k�zl�ssoromp� valamelyik�t haszn�ljuk. Hogyan mondhatjuk akkor ki a probl�m�nkat?

"Te-�zenetek" (ne tedd, ill. tedd!) helyett "�n-�zeneteket" k�ldj�nk, m�gpedig k�dol�s n�lk�l, vil�gosan. P�ld�ul "Mit nyaggatsz?" helyett "F�radt vagyok". �gy a gyerek nem azt �rzi, hogy vele van baj, hanem �t�rzi az �n probl�m�mat. Ne a negat�vumot hangs�lyozzuk. P�ld�ul A megbesz�ltn�l k�s�bb hazaj�v� gyereknek �r�lj�nk, hallgassuk meg �lm�nyeit, ne rohanjuk le azonnal a pontatlans�g��rt. K�s�bb eml�keztess�k a meg�llapod�sunkra. A d�h�s �n-�zenet, b�rhogyan csomagoljuk is, val�j�ban te-�zenet, mert a d�h mindig valakire ir�nyul. A direkt utas�t�sos m�dszern�l hat�konyabb a k�rnyezet m�dos�t�sa, egyszer�s�t�se (pl. a f�ltett v�z�t n�h�ny �vre eltessz�k, gyerekb�torok haszn�lata, kapcsol�k, kilincsek alacsonyabbra, tomp�bb k�s stb.). Term�szetesen �gyeln�nk kell arra, nehogy ingerszeg�ny k�rnyezetet alak�tsunk ki. N�ha a legvil�gosabb �n-�zenet sem haszn�l, hiszen �tk�znek az ig�nyek. Nem szabad belemenn�nk a "ki kit gy�z le?", a "ki legyen a nyertes?" zs�kutc�j�ba, sem pedig a jutalmaz�ssal-b�ntet�ssel 'idom�t�s' emberhez m�ltatlan m�dszer�be. Ha a sz�l� l�tsz�lag gy�z, annak t�bbnyire az al�bbi k�vetkezm�nyei vannak. Ellen�ll�s, provok�l�s, l�zad�s (�ss csak meg �jra). S�rtetts�g, d�h, ellens�gesked�s, harag arra, akinek hatalma van felette (mern�d-e ezt egy n�lad er�sebbel?) Agresszi�, bossz�, visszav�g�s (a sz�l�kkel vagy m�sokkal szemben, vandalizmus). Hazudoz�s, rejt�zk�d�s (a jutalmaz�-b�ntet� nevel�s eredm�nye). M�sok hib�ztat�sa, 'befeket�t�s', csal�s, testv�r-rivaliz�l�s. Bas�skod�s, er�szakoskod�s (hogyan j�tszik egy bab�val vagy kisebb gyerekkel?). Nyerni kell, vesz�teni sz�rny� (a jutalmaz�s is lehet k�ros). �sszefog�s a sz�l�k ellen. Meghuny�szkod�s, engedelmesked�s, al�zat, beh�dol�s (gyakorta pszichol�giai probl�m�khoz vezet). H�zelg�s, kegyek keres�se (kedvencc� v�l�s, gerinctelens�g). Konformizmus, az alkot�k�szs�g hi�nya, f�lelem az �jt�l (nem kil�gni a sorb�l). Visszah�z�d�s, menek�l�s, �br�ndoz�s, represszi�, fant�zi�l�s (a gyerek 'feladja'). Ha t�bbnyire a gyerek gy�z, k�nnyen egy egocentrikus, mindig csak kapni, elvenni akar� ember lesz bel�le.

De h�t nem az a sz�l� dolga, hogy befoly�solja a gyerek�t? De igen, csak nem hatalommal, mert b�rmilyen b�lcsen vagy j�indulat�an haszn�lj�k is, "a hatalom megront, bemocskol", mert k�nyszer�t, nem pedig meggy�z, tan�t, motiv�l.

Mi a konfliktusmegold�s veres�gmentes m�dszere? A megold�snak mindk�t f�l sz�m�ra elfogadhat�nak kell lennie. A gyerek jobban motiv�lt az olyan d�nt�s kivitelez�s�ben, melynek sz�let�s�ben r�szt vett, k�l�n�sen, ha az � �tlet�re �p�l. A m�dszer - f�leg kezdetben - sok id�t k�v�n, de hossz� t�von megsz�nik az ellen�rz�s, s a sz�monk�r�s sem vesz el t�bb� id�t. A m�dszer hat l�p�se:

1. T�rjuk fel �s fogalmazzuk meg a konfliktust. Ekkor kell megnyerni a gyereket az �gynek, mondjuk ki vil�gosan, hogy megold�st keres�nk.

2. �tletgy�jt�s a megold�shoz. Min�l t�bb �tletet gy�jts�nk, �s v�letlen�l se min�s�ts�k rossznak az �tleteket ebben a f�zisban.

3. A javaslatok m�rlegel�se, a sz�l� is foglaljon �ll�st.

4. D�nt�s a legjobb, k�lcs�n�sen elfogadhat� javaslat mellett. Ne d�nts�nk v�glegesen, csak pr�b�ljuk meg.

5. Gyakorlati lebonyol�t�s. Meg�llapod�s konkr�t gyakorlati k�rd�sekben, id�pontokban.

6. Ut�lagos ki�rt�kel�s. El�gedettek-e a 'felek', vagy kell-e m�dos�tani.

B�ntet�st nem szabad kil�t�sba helyezni, legf�bb elv a bizalom. Term�szetesen vannak az �letben olyan helyzetek, amikor nincs id� besz�lgetni, azonnal d�nteni kell (pl. vesz�lyhelyzet, betegs�g).

A nevel�s felt�tele, hogy a m�sik ember (a gyermek) �rezze a szabad v�laszt�s lehet�s�g�t! �rt�kszeml�let�nket csak lehet�s�gk�nt k�n�ljuk fel. A sz�l� ne akarja a gyereken azt bevasalni, amit t�bbnyire � sem tett vagy tesz meg. Eleve konfliktushoz vezet, ha a sz�l� azt k�pzeli, hogy egyed�l az � �rt�krendje �s hitvall�sa a helyes. Ne tan�tani akarja az �rt�krendj�t, hanem �lje azt min�l hitelesebben.