Ez a rendszer �vmilli�k alatt alakult ki �s m�k�dik t�k�letesen a mai napig. Minden ciklusokban mozog �s hasznosul, a F�ld biomassza-k�szlet�nek r�sz�t k�pezi.

Ezzel ellent�tben az emberi civiliz�ci� olyan folyamatokat gener�l �s m�k�dtet, melynek eredm�nye, mell�kterm�ke a term�szetben nem ismert fogalom.

Szem�t vagy hullad�k? Hulland�knak nevezz�k azokat az anyagokat, amelyek keletkez�s�k hely�n (h�ztart�s, gy�rak, mez�gazdas�g stb.) haszontalann� v�ltak, de anyagfajt�nk�nt k�l�n kezelve, szelekt�ven gy�jtve m�g m�sodlagos nyersanyagk�nt hasznos�that�k. A szem�t viszont olyan haszontalann� v�lt anyagok, amelyeket nem tudunk, vagy nem akarunk tov�bb haszn�lni, a gazdas�g k�rforg�s�b�l kiker�l�, �ltal�ban vegyesen t�rolt anyagok.

Szelekt�v hullad�kgy�jt�snek nevezz�k azt a folyamatot, amikor a h�ztart�sokban keletkez�, ott m�r feleslegess� v�lt, de hasznos�that� anyagokat k�l�n gy�jtj�k, �s azokat tov�bbadjuk hasznos�t�sra, ipari feldolgoz�sra. Amennyiben j� min�s�g� v�logatott hullad�kot k�v�nunk nyerni, az oszt�lyoz�st a hullad�kok keletkez�si hely�n kell elv�gezni, azaz a h�ztart�sokban, gy�rakban, hivatalokban �s int�zm�nyekben. A szelekt�ven gy�jt�tt h�ztart�si szil�rd hullad�k �rt�kes, hiszen �jrahasznos�that�. M�sodnyersanyag keletkezik bel�le, amit �jra fel lehet haszn�lni term�kgy�rt�shoz (pl.: PET palackb�l pol�r pul�vert). A m�sodnyersanyagok felhaszn�l�sa ugyanakkor jelent�s energia- �s nyersanyag-takar�koss�ggal is j�r, mivel ezek m�r kevesebb technol�giai l�p�st ig�nyelnek. A szelekt�v gy�jt�ssel cs�kken a lerak�sra ker�l� hullad�k mennyis�ge, ez�ltal a hullad�klerak� �lettartama n�vekszik, �gy cs�kken a k�rnyezet terhel�se. A szelekt�v gy�jt�s �s a hullad�kok �jrafeldolgoz�sa szorosan �sszekapcsol�dnak. A vegyes hullad�k alkot�r�szeit is meg lehet pr�b�lni sz�tv�lasztani (rost�l�ssal elk�l�n�teni a k�l�nb�z� m�ret� anyagokat, m�gnessel kiszedni a f�meket, leveg��rammal kiemelni a k�nny� m�anyagokat, stb.), de mennyivel k�nnyebb, mennyivel tiszt�bb megold�s, ha az egynem� hullad�kokat k�l�n gy�jtik!

�jrafeldolgoz�s sor�n az adott term�ket, csomagol�st m�sodnyersanyagk�nt hasznos�tj�k, anyag�ban dolgozz�k fel. Ekkor eredeti funkci�juk m�dosul vagy eg�szen megv�ltozik (p�ld�ul pillepalackb�l pol�rpul�ver k�sz�l). Az anyagok �jrafeldolgoz�s�val jelent�s mennyis�g� els�dleges nyersanyagot takar�thatunk meg, ami a k�rnyezet szempontj�b�l mindenk�ppen kedvez�. Ne feledj�k azonban, hogy az �jrafeldolgoz�s sor�n is elker�lhetetlen�l szennyez�s keletkezik - teh�t a megel�z�shez �s az �jrahaszn�lathoz k�pest kev�sb� k�rnyezetbar�t megold�s.

Az �letsz�nvonal emelked�s�vel egy�tt n�nek ig�nyeink is, melyeket nagyobb m�rt�k� fogyaszt�ssal igyeksz�nk kiel�g�teni. Ezzel p�rhuzamosan egyre t�bb szemetet �s hullad�kot termel�nk, melynek gy�jt�se, kezel�se, �rtalmatlan�t�sa, vagy hasznos�t�sa egy nagyon komplex feladat.