az �lm�nyszerz�s legf�bb forr�sa. A saj�t j�t�k �tletein kereszt�l, valamint a m�sokkal val� egy�tt j�tsz�s sor�n fejl�dik �s gazdagodik a szem�lyis�ge. A j�t�k a k�ls� �s bels� val�s�g saj�tos tal�lkoz�sa, ett�l olyan izgalmas. A j�t�k a korai kapcsolatokban gy�keredzik, de a k�s�bbiek sor�n is keretet k�n�l az �rzelmek �s a szoci�lis kapcsolatok fejl�d�s�hez. „A kisgyerek nagyr�szt a j�t�kon kereszt�l kezdi elfogadni a t�bbiek f�ggetlen l�tez�shez val� jog�t. A feln�ttek vil�g�ban is hasonl�an alakulnak a dolgok. A munkahelyen ny�zsg�k k�nnyed�n tal�lnak bar�tokat �s szereznek ellens�geket, az egy helyben �l�k viszont csak csod�lkoznak, mi�rt nem �rdekesek senkinek. Mi emberek egyform�n m�k�d�nk ebben, hiszen �gy szerz�nk bar�tokat �s ellens�geket maguknak, ahogy a gyermekek j�t�kuk k�zben. Aki visszah�z�d�bb �letet �l, mag�nyosabb, az nehezebben ismerkedik.

 A j�t�k keretet k�n�l az �rzelmi kapcsolatok kezdem�nyez�s�hez, lehet�v� t�ve ez�ltal a szoci�lis kapcsolatok fejl�d�s�t. A j�t�knak teh�t a ment�lis fejl�d�sben, a val�s�g megismer�s�ben, a szoci�lis kapcsolatok alakul�s�ban, az adapt�ci�ban egyar�nt fontos szerepe van. A j�t�k r�v�n v�lik lehet�v�, hogy a gyermek k�pess� v�ljon arra, hogy �let�ben el�fordul� esem�nyeket �jra elj�tssza, ak�r m�sk�ppen is. A gyereknek tapasztalata lesz arr�l, hogy saj�t eml�kk�peit, v�gyait, �rz�seit m�s �sszef�gg�sbe is lehet helyezni, �s �t�lni. �gy b�v�l a lehets�ges k�re, �s a k�pzelet – a j�t�k val�s�ga – a val�s�g megismer�s�nek �jabb aspektusait hozza a felsz�nre, �s szabadabb kapcsolatokat tesz lehet�v� a gondolkod�sban.

A kicsi gyerekek – ellent�tben a feln�ttekkel – saj�t lelki �llapotaikat hajlamosok az objekt�v vagy fizikai val�s�g r�szeinek tekinteni. Az eg�szen kis gyerekek �gy viselkednek, mintha a saj�t bels� tapasztalataik egyen�rt�k�ek lenn�nek a k�ls� val�s�ggal. A j�t�kter�pia is erre �p�t.