Nevets
A nevets legtbbszr kapcsoldik valamilyen pozitv lelkillapothoz,
jkedvhez, derhz, rmhz. Tanulmnyok kimutattk, hogy nevetskor a vrednyek s erek kitgulnak, amely serkenti a vrkeringst. Nevets utn a vrcukorszint visszaesik, s ez elsegti a j alvst. A nevets hatsra a szerotonin szint is emelkedik, amely nyugtat hatssal van az agyra s a testre, valamint dopamin is felszabadul, amely kapcsolatban ll a boldogsg s rm rzseivel. A nevets a leghatsosabb gygymd! Megmozgatja a keringsnket, fokozza a szvmkdst, kitgtja az ereket, egyenslyba hozza a vrnyomst.
Egy j kis hahotzs kzben a mellkas izmai erteljesen sszehzdnak, a hasregben felgyorsul a vrkerings, javul a bels szervek oxignelltsa, megn a lgzs intenzitsa. A test tbbi izma elernyed, nha gy rezzk, hogy egszen elgyenglnk, ha kitartan nevettnk. Az agyban olyan vegyletek szabadulnak fel, amelyek cskkentik a fjdalomrzetet, s egsz testnket kellemes bizsergs hatja t.
A nevetssel zenetet kldnk ms embereknek. A nevetsnek biolgiai, rzelmi, gondolkodsbeli s trsadalmi sszetevi vannak, de mindennek a mlyn az agyban fellelhet klnleges kplet - a boldogsg, az lvezet s az rm kzpontjnak tmeneti izgalma rejlik. Ahnyszor nevetnk, ezen a bizonyos agyterleten kimutathat a fokozott ingerlet-tvitel. Felteheten az llatvilgbl rklt kpessgnk, hogy a flelmet a j kzrzet s a nevets kivltsval prbljuk elzni. A nevets ugyanis nem az ember monopliuma. A majmok vigyorgsa vagy a kutyk jtk kzben lthat, jellegzetes arckifejezse szoros rokonsgban van azzal a bonyolult mentlis, testi jelensggel, amit nevetsnek hvunk. Persze amikor az ember mosolyog, kuncog, hahotzik vagy ironikusan elhzza a szjt, az mindig tartalmaz valami trsadalmi tbbletet is.
A nevets a srshoz hasonlan, rszben velnk szletett kpessg. A sket gyerekek nevetse nem sokban klnbzik hall trsaiktl, mikzben a beszdkn rzdik a fogyatkossguk. Hasonl a helyzet a vakoknl, akik br sosem lttak mosolyg arcot, mgis ennek a mimiknak nagy rszt - valsznleg rkletesen - ismerik.
n gyakran gygytom magam ezzel a mdszerrel!
|