Azok a megk�zel�t�sek t�nnek a legsikeresebbnek, amelyek mind a kognit�v, mind az emocion�lis m�k�d�st bevonj�k, megfelel� struk�r�t �s motiv�ci�s keretet biztos�tanak, �s lehet�s�get adnak a bevon�d�sra, gyakorlatra �s az interakci�ra. A motiv�l� �s facilit�l� felt�telek vitatatlanul v�ltoz�st okoznak a kreat�v m�k�d�sben, de a legnagyobb �s legink�bb bej�solhat� k�l�nbs�get a tudatos k�pz�s hozza l�tre.L�ssuk!

1.Szenzivit�s: Probl�m�ra val� �rz�kenys�g. A kreat�v egy�nek megl�tnak olyan probl�m�kat, amelyeket a nem kreat�vak nem l�tnak.

2.Fluencia: Asszoci�ci�s "gazdags�g", azaz a kreat�v emberek nagysz�m� �tletet tal�lnak ki.

3.Eredetis�g: A kreat�v gondolkod�s fontos saj�toss�ga, hogy �j, szokatlan, innovat�v �tletek r�v�n eredeti, m�sok megold�sait�l k�l�nb�z� v�laszokat tud adni a probl�m�kra. (Ezt a k�pess�get m�ri a t�voli asszoc�ci�k, tal�l� �s "nem tal�l�" c�m feladat)

4.Rugalmass�g: A kreat�v emberek v�ltozatos megk�zel�t�sm�dokat alkalmaznak �s k�l�nb�z� �tleteket tudnak l�trehozni.

5.Szintetiz�l�s: A kreat�v emberek nagyobb �s teljesebb gondolati k�r�kbe rendezik gondolataikat.

6.Elabor�ci�: A kreat�v emberek k�pesek a r�szletek kit�lt�s�re. Adott inform�ci�k alapj�n strukt�r�t �p�tenek fel (amikor az �tlet tervv� alakul, akkor van sz�ks�g kreat�v gondolkod�sra).

7.Anal�zis: A kreat�v emberek lebontj�k a "szimbolikus strukt�r�kat", hogy �jakat alkossanak.

8.�jradefini�l�s: A kreat�v emberek a szok�sos m�dt�l elt�r�en interpret�lj�k vagy �szlelik a t�rgyakat �s eg�szen �j c�lokra haszn�lj�k fel.

9.Komplexit�s: A kreat�v emberek sok, egym�ssal �sszef�gg� gondolattal tudnak dolgozni.

10.�rt�kel�s: A kreat�v emberek k�nnyen meghat�rozz�k az �j �tletek �rt�k�t.