ez az agyf�lteke kontroll�lja a nyelvet, a megismer�st �s az id��rz�ket a legt�bb embern�l. A jobb f�lteke ezzel szemben intuit�v, fogalmi �s nonverb�lis a t�rbeli kapcsolatokat, az intuit�v gondolkod�st �s a k�pzeletet ir�ny�tja. Az olyan rendszerek, amelyek t�lzottan nagy hangs�lyt fektetnek a t�nyekre, r�szletekre, mem�ri�ra, �s el�re meghat�rozott v�laszokra; bal agyf�ltekei dominanci�t er�s�tenek, amely a jobb f�ltekei kreativit�s �s fogalmi k�pess�g fejl�d�s�nek hi�ny�t eredm�nyezheti. 

N�zz�nk p�r j�t�kot, gyakorlatot:

Csoportrajz:

K�rben �lnek a r�sztvev�k �s egy nagy feh�r csomagol�pap�rra sz�nes ceruz�kkal k�z�s rajzot k�sz�tenek. Mindenki egy von�st, egy alakot, sz�nt tesz hozz�. A k�pet lehet egyszerre vagy egym�s ut�n rajzolt m�don k�sz�teni. Ha elk�sz�lt a k�p, c�met adnak neki �s megbesz�lik, hogy mit rajzoltak, mi�rt, ki mit fejezett ki a rajz�val. A c�mad�s t�rt�nhet k�rbemond�ssal, vagy ki-ki r��rja egy lapra a k�pzelt c�met, �s a v�g�n felolvass�k, elemzik, ki minek alapj�n adott c�met.

Tintafoltj�t�k:

K�l�nb�zõ sz�nû tint�val, fest�kkel, illetõleg filctollakkal pap�rra, rongyra vagy egy�b anyagra sz�nes foltokat k�sz�tenek a csoport tagjai, oly m�don, hogy a pap�rlapot �sszehajtva, az szimmetrikusan mindk�t oldalra sz�tkenõdj�n amikor sz�tnyitjuk. Erre a c�lra k�l�nb�zõ v�zfest�kek �s egyszerû rajzlapok is megfelelnek. Az elk�sz�tett tintafoltokat azut�n a r�sztvev�k megpr�b�lj�k �gy elnevezni, hogy a k�p hangulat�t, mondanival�j�t kifejezõ c�met tal�ljanak.

�tletb�rze, gyakorlati feladatokkal

- megengedett sz�m� egyenesbõl vagy k�rb�l �rtelmes �bra rajzol�sa,

- egy "valami j�" vagy "valami rossz" �br�zol�sa jellel, hogy kital�lhat� legyen,

- gyufasz�lakb�l - pap�rkorongokb�l - spont�n, tetszõleges �br�k kirak�sa,

- hurkap�lc�kb�l, gyuf�b�l, parafadug�b�l, hungarocell darabokb�l t�rgyak �ssze�ll�t�sa.

K�t csapatban j�tssz�k, sorra v�ve az egyes feladatokat. Pontozz�k az eredetis�get, az egyik csapat is �nmag�t �s a m�sik csapatot �s viszont, a moder�tor is - a r�sztvev�kt�l f�ggetlen�l. A pontsz�mokban "megegyez�ses, t�rgyal�sos" d�nt�st hoznak (t�rsas megegyez�si k�szs�g, igazs�goss�g, elfogulatlans�g fejleszt�se!). Az a csapat nyer, amelynek �sszpontsz�ma magasabb. 

"Mi�rt, mitõl sz�p?"

Olyan fot�kat kell �sszegy�jteni, amelyek megszokott, k�znapi t�rgyakat k�l�n�sk�nt vagy eszt�tikusk�nt mutatnak be. Mindenki hoz mag�val olyan k�peket, amelyeket õ ilyen szempontb�l k�l�n�snek, sz�pnek tal�l, �s a k�peket sorra bemutatja a t�bbieknek, hozz�fûzve magyar�zat�t, "mi�rt sz�p?" vagy mi�rt cs�nya?". A t�bbiek szabadon kapcsol�dhatnak a besz�mol�hoz, �s elmondhatj�k benyom�saikat. A megbesz�lõ elemz�s a j�t�k n�lk�l�zhetetlen r�sze.

Narancsh�moz�s

A csoport k�rben �l. Mindenki egy narancsot vesz k�zbe. Lassan h�mozni kezdi, �s minden �rz�kszerv�vel - tapint�s, szagl�s, �zlel�s, l�t�s - �t�li a h�moz�s �lm�ny�t. Gerezdekre bontja �s behunyt szemmel egy gerezdet mindenki elfogyaszt. Ezt k�vetõen a jobb oldali szomsz�dj�nak ad mindenki ritu�lis egym�sut�nban egy gerezdet. A j�t�k a szenzor�lis �ssz�lm�ny �t�l�si k�pess�g�t �s az �rz�ki benyom�sok megfigyel�si k�szs�g�t fejleszti.

L�gg�mb�k...(T�rgy�szlel�si �rz�kenys�g, �lm�nyszenzibiliz�l�s)

Minden r�sztvev� kap egy l�gg�mb�t, amelyet a gyakorlat elsõ f�zis�ban felf�jnak �gy, hogy az ne durranjon sz�t. Ekkor behunyt szemmel alaposan v�gigtapogatj�k, a megismer�s minden elk�pzelhetõ m�dj�n tapasztalatokat szereznek. Az �gy kapott benyom�sokat �s �lm�nyeket a l�gg�mbrõl mindenki elmondja. A m�sodik f�zisban mindenkinek ki kell pukkantani valamilyen m�don a l�gg�mbj�t. A lyukaszt�si vagy kidurrant�si m�dot tetszõlegesen tal�lhatja ki mindenki. A harmadik f�zisban hasonl�s�gokat kell megfogalmazni: "olyan volt a l�gg�mbbel j�tszani, mint..., mintha...." stb. Hossz� �s alapos megbesz�lõ f�zisra van sz�ks�g, hogy mindenki elmondhassa, mit �lt �t a feladat kezdet�tõl a v�g�ig, mi zajlott benne, mit �rzett.