ez az agyfélteke kontrollálja a nyelvet, a megismerést és az időérzéket a legtöbb embernél. A jobb félteke ezzel szemben intuitív, fogalmi és nonverbális a térbeli kapcsolatokat, az intuitív gondolkodást és a képzeletet irányítja. Az olyan rendszerek, amelyek túlzottan nagy hangsúlyt fektetnek a tényekre, részletekre, memóriára, és előre meghatározott válaszokra; bal agyféltekei dominanciát erősítenek, amely a jobb féltekei kreativitás és fogalmi képesség fejlődésének hiányát eredményezheti. 

Nézzünk pár játékot, gyakorlatot:

Csoportrajz:

Körben ülnek a résztvevők és egy nagy fehér csomagolópapírra színes ceruzákkal közös rajzot készítenek. Mindenki egy vonást, egy alakot, színt tesz hozzá. A képet lehet egyszerre vagy egymás után rajzolt módon készíteni. Ha elkészült a kép, címet adnak neki és megbeszélik, hogy mit rajzoltak, miért, ki mit fejezett ki a rajzával. A címadás történhet körbemondással, vagy ki-ki ráírja egy lapra a képzelt címet, és a végén felolvassák, elemzik, ki minek alapján adott címet.

Tintafoltjáték:

Különbözõ színû tintával, festékkel, illetõleg filctollakkal papírra, rongyra vagy egyéb anyagra színes foltokat készítenek a csoport tagjai, oly módon, hogy a papírlapot összehajtva, az szimmetrikusan mindkét oldalra szétkenõdjön amikor szétnyitjuk. Erre a célra különbözõ vízfestékek és egyszerû rajzlapok is megfelelnek. Az elkészített tintafoltokat azután a résztvevők megpróbálják úgy elnevezni, hogy a kép hangulatát, mondanivalóját kifejezõ címet találjanak.

Ötletbörze, gyakorlati feladatokkal

- megengedett számú egyenesbõl vagy körből értelmes ábra rajzolása,

- egy "valami jó" vagy "valami rossz" ábrázolása jellel, hogy kitalálható legyen,

- gyufaszálakból - papírkorongokból - spontán, tetszõleges ábrák kirakása,

- hurkapálcákból, gyufából, parafadugóból, hungarocell darabokból tárgyak összeállítása.

Két csapatban játsszák, sorra véve az egyes feladatokat. Pontozzák az eredetiséget, az egyik csapat is önmagát és a másik csapatot és viszont, a moderátor is - a résztvevőktől függetlenül. A pontszámokban "megegyezéses, tárgyalásos" döntést hoznak (társas megegyezési készség, igazságosság, elfogulatlanság fejlesztése!). Az a csapat nyer, amelynek összpontszáma magasabb. 

"Miért, mitõl szép?"

Olyan fotókat kell összegyűjteni, amelyek megszokott, köznapi tárgyakat különösként vagy esztétikusként mutatnak be. Mindenki hoz magával olyan képeket, amelyeket õ ilyen szempontból különösnek, szépnek talál, és a képeket sorra bemutatja a többieknek, hozzáfûzve magyarázatát, "miért szép?" vagy miért csúnya?". A többiek szabadon kapcsolódhatnak a beszámolóhoz, és elmondhatják benyomásaikat. A megbeszélõ elemzés a játék nélkülözhetetlen része.

Narancshámozás

A csoport körben ül. Mindenki egy narancsot vesz kézbe. Lassan hámozni kezdi, és minden érzékszervével - tapintás, szaglás, ízlelés, látás - átéli a hámozás élményét. Gerezdekre bontja és behunyt szemmel egy gerezdet mindenki elfogyaszt. Ezt követõen a jobb oldali szomszédjának ad mindenki rituális egymásutánban egy gerezdet. A játék a szenzorális összélmény átélési képességét és az érzéki benyomások megfigyelési készségét fejleszti.

Léggömbök...(Tárgyészlelési érzékenység, élményszenzibilizálás)

Minden résztvevő kap egy léggömböt, amelyet a gyakorlat elsõ fázisában felfújnak úgy, hogy az ne durranjon szét. Ekkor behunyt szemmel alaposan végigtapogatják, a megismerés minden elképzelhetõ módján tapasztalatokat szereznek. Az így kapott benyomásokat és élményeket a léggömbrõl mindenki elmondja. A második fázisban mindenkinek ki kell pukkantani valamilyen módon a léggömbjét. A lyukasztási vagy kidurrantási módot tetszõlegesen találhatja ki mindenki. A harmadik fázisban hasonlóságokat kell megfogalmazni: "olyan volt a léggömbbel játszani, mint..., mintha...." stb. Hosszú és alapos megbeszélõ fázisra van szükség, hogy mindenki elmondhassa, mit élt át a feladat kezdetétõl a végéig, mi zajlott benne, mit érzett.