A gyakorl�j�t�k els�sorban a b�lcs�d�s korra jellemz�, de nagyon gyakori az �vodai kiscsoportban is. K�z�ps� vagy nagycsoportban is el�fordul a konstrukci�s vagy szerepj�t�k r�szmozzanatak�nt, valamint a mozg�sos j�t�k n�h�ny form�j�ban. (pl.: labd�z�s, sz�kdel�s ugr�l� k�t�llel) E j�t�k a legegyszer�bb funkci�k gyakorl�s�t�l az anyagokkal, eszk�z�kkel, �s t�rgyakkal v�gzett gyakorl�j�t�kokon �t elvezet a konstrukci�s �s szerepj�t�kokig, de ebben fontos szerepet kap az �v�n�, aki ennek fejl�d�s�t koordin�lja.

Az ism�tl�s k�s�bb ritmikuss� v�lik, vagy valamilyen el�re meg nem hat�rozott, spont�n kialakul� szab�ly szerint megy v�gbe.

A gyakorl� j�t�k addig ny�jt �r�met, ameddig valamilyen neh�zs�get rejt mag�ban. Amikor a j�tsz� gyermek m�r valamit j�l tud, t�bbnyire maga keresi a j�t�k bonyolultabb form�j�t, amely �ltal azt�n k�szs�gei �s ismeretei is tov�bbfejl�dnek. Nagyban befoly�solja a gyermek (f�k�nt a kisgyermek) j�t�k�t a feln�tt, mint modell. Nagyon sok j�t�k, ut�nz�sb�l fejl�dik ki, hiszen a gyermek �gy tanulja meg a cselekv�sek �j m�djait. A kutat�k szerint az agressz�v cselekedetek ut�nz�sa megy a legk�nnyebben a gyerekeknek! Ezen a t�nyen �rdemes lenne elgondolkodni.

Mi pedag�gusok, gyakran szembe tal�ljuk magunkat olyan helyzetekkel, amikor a gyermek j�t�ka megreked ezen a j�t�kfejletts�gi szinten, indokolatlanul csak gyakorl�j�t�kot j�tszik, nem fejl�dik tov�bb a j�t�ka. Ez figyelmeztet� jelz�s! Ilyenkor az okokat fel kell der�teni, �s azok ismeret�ben kell a gyermek j�t�k�t fejleszteni, abban az ir�nyba kell hatni a gyermekre, melyben a tev�kenys�ge fejl�d�snek indul.

El�fordulhat olyan helyzet is, amikor a gyermek j�t�ka m�r egy magasabb j�t�kfejletts�gi szintr�l esik vissza a gyakorl�j�t�k szintj�re.

Gyakran a saj�tos nevel�si ig�ny� gyermekek megmaradnak a gyakorl�j�t�k szintj�n.

Hogy hogyan hat a gyermek fejl�d�s�re a gyakorl�j�t�k? A gyakorl�j�t�k fejl�d�s�vel szoros �sszhangban bontakozik ki a gyermek �rzelmi �lete, s hat�s�ra nagym�rt�kben fejl�dik a gyermek k�z�gyess�ge, finommotoros koordin�ci�ja. Jelent�s a t�j�koz�d� vagy orient�ci�s tev�kenys�g fejl�d�s�ben, �s fontos nevel��rt�ke a t�rgyak, eszk�z�k tulajdons�gainak megismer�se.

A gyakorl�j�t�k hat�s�ra a besz�d fejl�d�s�vel p�rhuzamosan a gyermek intellektusa is nagy v�ltoz�son megy �t, fejl�dik �n�ll�s�ga, kitart�sa �s az akarati tulajdons�gai

Megk�l�nb�ztet�nk hang �s a besz�d j�t�kos ut�nz�s�t, mozg�sos, eszk�zzel �s anyagokkal t�rt�n� gyakorl� j�t�kokat. Biztosan sokan hallottuk m�r, mikor a gyerek �rtelmetlen szavakat ism�telget, halandzs�zik. A szavak ism�tl�s�t sokszor valamilyen szerep mozdulataihoz k�ti, de csak a szavakkal val� j�t�k fontos sz�m�ra, nem a szerep. �gy v�lik a hangokkal �s szavakkal folytatott gyakorl�j�t�k a besz�dk�szs�g fejl�d�s�nek egyik kezdeti eszk�z�v�. A szavakkal, a hangokkal foly� gyakorl�j�t�k motiv�ci�ja az a fesz�lts�g, ami arra k�szteti a gyermeket, hogy olyan hangcsoportokat, szavakat gyakoroljon, amiket m�g nem tud, de k�rnyezet�ben hallja, �s ez�rt � is szeretn� mondani. Min�l t�bbet hall a gyermek besz�lni maga k�r�l, ann�l hamarabb �s t�bbet j�tszik majd hangokkal, szavakkal, �s ann�l k�nnyebben fejl�dik besz�dk�szs�ge, gyakorolja be a nyelvben el�fordul� hangok, hangcsoportok tiszta ejt�s�t, helyes hangs�ly�t, dallam�nak sz�ps�g�t, ritmus�t.

A mozg�st gyakorl� j�t�k sor�n a k�l�nf�le mozg�sok gyakorl�sa jut kifejez�sre. Ez a j�t�kt�pus legink�bb a k�t�ves gyermekekre jellemz�, de m�g a 3-4 �vesek is gyakorolj�k, s�t az sem kiz�rt, hogy kisiskol�s korban is megjelenik. Az �vod�skor� gyermek fokozott mozg�sig�nye ugyancsak olyan fesz�lts�get okoz, amely sok esetben j�t�kos gyakorl�sra k�szteti �t. A j�t�kos mozg�st mindig ugyanolyan form�ban ism�tli a j�tsz� gyermek, t�bbnyire valamif�le maga alkotta szab�ly szerint. A nagyon mozg�kony gyermekek kedvelik els�sorban a mozg�sos j�t�kokat. A j�t�k addig szerez �r�met, ameddig az valamilyen neh�zs�get okoz a gyermek sz�m�ra.

Mozg�sg�tl�sos, visszah�z�d� gyermekek eset�ben egy-egy j� �tlet, b�ztat�s sokszor kedvet kelthet a mozg�sos j�t�kban val� r�szv�telhez. Elfojtott mozg�sig�ny�k, g�tolts�guk ez�ltal old�dhat, �s hozz�j�rulhat koordin�lt, biztons�gos mozg�suk fejleszt�s�hez. Szerencs�s arra szoktatni a gyermeket, hogy m�g a mozg�sos j�t�kokban se zavarj�k egym�st, �gyeljenek arra, hogy m�sok �p�tm�nyeit ne d�nts�k fel. Fontos feladat az is, hogy a gyerekek egym�st figyelve megtanulj�k a konfliktusokat megel�zni.

Az eszk�zzel val� j�t�kn�l az eszk�z�k rakosgat�sa az �r�m forr�sa. A legsz�nesebb, a legsokoldal�bb, a legv�ltozatosabb gyakorl�j�t�k. Sz�ness�g�t, v�ltozatoss�g�t az eszk�z�k, �s a vel�k v�gezhet� m�veletek sokf�les�ge biztos�tja. A gyermekek a t�rgyakat tapogatj�k, nyomogatj�k, forgatj�k, rakosgatj�k egym�sra, sorba, egym�sba. Manipul�l�ssal egy sor m�veletet tanul meg a gyermek a kez�vel v�gezni: fogni, emelni, letenni, �sszeilleszteni, dobni, gur�tani, nyomni, cs�sztatni, l�kni stb. Mindett�l kezdve keze, ujjai �gyesednek, ugyanakkor megismeri az anyagok, a t�rgyak tulajdons�gait.

Az anyagokkal val� j�t�k legismertebb form�ja a homokoz�s, de ide sorolhat� a v�zzel, a h�val, a kaviccsal, a pap�rral, vagy a gyurm�val val� j�t�k is. E gyakorl�j�t�k nemcsak a gyermekek kedvelt j�t�ka, hanem m�g a feln�ttek kedvelt szabadid�s elfoglalts�gai k�z�tt is el�fordul (p�ld�ul a t�ban, a foly�ban, tengerben t�rt�n� j�t�kok, v�z fr�csk�l�se, kavicsok gy�jt�get�se-dob�l�sa, v�z �nt�get�se, fr�csk�l�se, gyurma nyomkod�sa).