Pelegre, ott l�ttam j�szolhoz k�t�zve a sok mes�t, abb�l v�lasztottam ezt a legszebbiket. Hol volt, hol nem volt, m�g az �perenci�n is t�lnan volt, az �veghegyen innen volt, kid�lt, bed�lt kemenc�nek egy csepp oldala se volt, teli volt kal�ccsal, egy se volt benne. H�t hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juh�sz. Ahogy a juhait �rz�tte az erd�ben, megl�tott messzir�l egy t�zet. Abban egy rettent� nagy k�gy� s�rt:

- Seg�ts�l ki, te szeg�nyember, j�t�t helyett j�t v�rj; mert az �n �desap�m a k�gy�k kir�lya, �s megjutalmazza a te h�s�gedet.

H�t kapta a juh�sz, lev�gott egy kar�t, s azzal kivette a k�gy�t a t�zb�l. A k�gy� elm�szott egy darabon. Felemeltek ott ketten egy nagy k�vet. A k� alatt lyuk volt, azon lementek a f�ld al�, a k�gy�k kir�ly�hoz.

K�rdezte a k�gy�k kir�lya:

- Mit k�v�nsz, te szeg�nyember, ami�rt a fiam �let�t megmentetted a hal�lt�l?

Azt mondta a szeg�nyember, csak azt k�v�nja, hogy az �llatok nyelv�t �rtse. A k�gy�k kir�lya megadta, de egy felt�tel alatt: hogy azt senkinek se merje elmondani, mert akkor azonnal meghal. Azzal visszaj�tt az ember a f�ldre.

Ahogy hazafel� utazott, megl�tott egy odvas f�t. �lt azon k�t szarka. Azt mondta egyik a m�siknak:

- Hej, ha tudn�k az emberek, hogy mennyi p�nz van ebben az odvas f�ban, milyen boldogok lenn�nek bel�le!

A juh�sz meghallotta, megjegyezte a f�t. Elment haza. K�s�bb elj�tt szek�rrel a p�nz�rt, hazavitte. Nagygazda lett bel�le.

Elvette a sz�mad� l�ny�t. Az asszony mindig k�rdezgette, hogy honnan van nekik ennyi p�nz�k. A juh�sz azt mondta:

- Ne k�rdezd; az isten adta.

Odahaza, a szob�ban, a kemencenyakon �lt k�t macska. Azt mondja az �reg macska a kis macsk�nak, hogy mivel � kisebb, s k�nnyen bef�r a kamr�ba, lopjon neki szalonn�t. Erre a juh�sz elnevette mag�t. K�rdezte a feles�ge, hogy mit nevet. Elmondta, hogy az �reg macska mit mondott a kis macsk�nak. K�rdezte a feles�ge, hogy honnan �rti azt a besz�det.

- Ha te tudn�d! De nem szabad megmondanom, mert akkor meghalok.

- Mindegy, csak mondjad meg! - mondta a feles�ge.

- Nem lehet! - k�t�tte mag�t a juh�sz.

De egyszer v�s�rra k�sz�ltek. Az asszony �lt a kanca l�ra, az ember pedig a cs�d�rre. Az asszony elmaradt egy kicsit. A cs�d�r ekkor r�nyer�tett a kanc�ra, hogy mi�rt nem j�n hamar�bb. Ez meg azt mondta:

- K�nny� neked, te csak azt a sov�ny embert viszed, �n meg ezt a k�v�r asszonyt itt e!

A juh�sz ezt mind �rtette; megint elnevette mag�t. A feles�ge most is k�rdezte, hogy mit nevet. H�t elmondotta, hogy mit mondott a cs�d�r a kanc�nak. Az asszony r�kezdte, hogy mondja meg neki, honnan tudja � meg�rteni az �llatok nyelv�t. De a juh�sz azt mondta, nem szabad mert mindj�rt meghal, ha megmondja.

Hazamentek. Odahaza a farkasok elmentek b�r�nyt k�rni a kuty�kt�l. A kuty�k azt mondt�k, hogy nem lehet, azut�n m�gis n�gyet oda�g�rtek. De az �reg Bodri kutya azt mondta:

- Gyal�zatosak, hogy meritek a gazd�nk juhait odaadni?

A gazda ezt mind �rtette, a kuty�kat sz�tkergette, csup�n a Bodrinak adott egy nagy kar�j kenyeret.

H�t az asszony ism�t k�rdezte, honnan tudja � meg�rteni az �llatok nyelv�t. A juh�sz azt mondta, � meghal, ha megmondja. Az asszony erre azt mondotta, hogy mindegy, ha meghal is, csak mondja meg. Erre a juh�sz kopors�t csin�ltatott, �s belefek�dt. M�g annyit mondott, hogy hadd adjon utolj�ra a Bodrinak egy darab kenyeret. De a Bodrinak nem kellett, mert nagyon szomor� volt, sajn�lta a gazd�j�t.

Hanem ekkor bement egy hetyke kakas, �s nagy k�nyesen ette a keny�r darabot. Azt mondta a Bodri neki:

- �, te �tkozott, gonosz �llat, hogy esik j�l a keny�r olyan k�nyelmesen, mikor a dr�ga j� gazd�nk most haldoklik?

De a kakas azt mondta:

- Te bolond! Te is olyan bolond vagy, mint a gazd�d; nem tud egy asszonynak parancsolni. L�dd, �nnekem h�sz feles�gem van, m�gis tudok mindegyiknek parancsolni.

Erre a juh�sz felugrott, j�l megverte a feles�g�t, hogy t�bbet nem k�rdezte, honnan tudja az �llatok nyelv�t.

Illy�s Gyula