bokrok vad-t�sk�s
�rnya alatt,
volt egy r�kalyuk,
telistele,
azaz lak�ja
egy �reg r�ka,
k�r�tte h�t cs�pp
r�kafi�ka -
H�t kicsi k�lyke
ott �lt vele.

Erd�-m�lyen,
f�k h�v�s�ben,
bokrok �gbogas
vad s�r�j�ben,
ahol sz�lettek,
r�kalyuk alj�n,
h�t kicsi r�k�k
ott h�mp�r�gtek
nyulat �lmodva
hossz� f�lekkel
az �reg r�ka
mellett a szalm�n.

Hanem egy �jjel,
vak �jszaka,
f�ls�r a szalm�n
a r�kalyukban,
f�ls�r egy apr�
r�kafi�ka:
"F�-�-�-zok, mama!"

Hat kicsi t�rs�t
mind f�lveri. -
Az �reg r�ka
�gy sz�l neki:

"Ej, kutya k�lyke!
Hogy f�zhatsz ny�ron?
Ez azt�n sz�gyen!
Mi lesz itt t�len?
Hallod-e, h�k�m,
cs�pp varasb�k�m:
ha f�zni kezdesz,
majd t�len megvesz,
meg a hideg fagy,
el�re l�tom!
Ne halljam t�bbet:
"Jaj, f�zo-hok!"
Mert egyet eln�sp�ngolok!"

H�t kicsi k�lyke
el�re f�l -
Anyjukat k�rdik,
az �reg r�k�t:
"Mi az a hideg?
Mi az a t�l?"

Az mordul egyet:
"Majd megl�tj�tok!
De mars aludni,
mert odav�gok!"

H�t kicsi k�lyke
elaluszik.
Hanem �lmukban
nem szaladoznak
f�rge nyuszik.
Fagyot �lmodnak,
vad hideget,
el�re f�lik
h�t kicsi r�k�k,
h�t r�kak�lykek
a zord telet.

M�snap reggel
h�t kicsi r�ka,
h�t kicsi f�z�
r�kafi�ka,
tan�csot �lv�n
im�gy besz�l:
"K�rdj�k meg, fick�k,
m�s okosokt�l,
ugyan mi f�n is
terem a t�l!"

Azzal sz�pen,
erd�-m�lyen,
rengeteg erd� s�r�j�ben
sz�tszaladoznak
megtudni v�gre,
m�rt is gondoljon
h�t kicsi r�ka,
r�kafi�ka
olyan vacogva
arra a t�lre.

El�b�k toppan
medve koma.
K�r�l esengik,
k�r�l nosza:
"Mondd meg, te Talpas,
mi az a t�l?
Ahogy itt �llunk,
itt �lldig�lunk,
h�t kicsi r�k�k
el�re f�zunk,
mindegyik�nk m�r
el�re f�l!"

Azt mondja medve koma:
"Haj, k�lykek!
Haj, micsoda?
Mi a t�l?
Biza tudom,
�pp ez�rt �taluszom!
Barlangom m�ly�n,
brumma,
elk�l a meleg  
dunna,
s tarthat a kutyaid�,
nem b�jok addig el�!"

H�t kicsi r�ka
tov�bb szalad,
erd�-m�lyen,
f�k s�r�j�ben
egy ordas farkas
�tba akad.

K�r�l esengik:
"Ordas koma!
Te seg�ts rajtunk,
seg�ts, nosza!
Mi f�n teremhet
ugyan a t�l?
Ahogy itt �llunk,
itt �lldig�lunk,
h�t kicsi r�k�k
el�re f�zunk,
mindegyik�nk m�r
el�re f�l!"

Azt mondja farkas koma:
"Mit, k�lykek?
Hej, micsoda?
Mi a t�l?
No, mondhatom,
koppan a k�rm�m a fagyon!
R�gondolni se j�,
mikor lehull a h�!"

H�t kicsi r�ka
tov�bb szalad,
erd�-m�lyen,
f�k s�r�j�ben
egy sz�l nyulacska
�tba akad.
Azt k�rincs�lik:
"Aj, te F�les!
S�ss ide, k�rlek,
de l�gy �gyes!
Lelkedre mondd meg:
mi az a t�l?
Ahogy itt �llunk,
itt �lldig�lunk,
h�t kicsi r�k�k
el�re f�zunk,
mindegyik�nk m�r
el�re f�l!"

Azt mondja F�les koma:

"Mit k�rdtek?
Mi micsoda?
Mi a t�l?
Haj, tudom �n!
Eleget f�zok,
fagyon bok�zok,
am�g valamit enni tal�lok
t�l idej�n!"

H�t kicsi r�ka
tov�bb szalad,
erd�-m�lyen,
f�k s�r�j�ben
egy tarka mad�r
�tba akad.
K�rdik esengve:
"Mad�r koma!
Seg�ts mirajtunk,
seg�ts, nosza!
Mi f�n teremhet
ugyan a t�l?
Ahogy itt �llunk,
itt �lldig�lunk,
h�t kicsi r�k�k
el�re f�zunk,
mindegyik�nk m�r
el�re f�l!"

Azt mondja mad�r koma:
"Mit?
Hogy a t�l micsoda?
Fick�k, azt nem tudom �n,
mert �sszel messzire sz�llok,
d�len melegre tal�lok
t�l idej�n!"

Sorra mind im�gy besz�l:
"V�rjatok a v�gire,
hamarost el�r ide!"

S erd�-m�lyen,
f�k s�r�j�ben,
telik az id� ugyan sz�pen.
El�bb az �sz j�n:
hull a lev�l,
csupasz a sok fa,
az erd� bokra,
messzire sz�ll a mad�r,
s�rgul az �szi hat�r:
j�n, j�n a t�l.

Barlangba b�jik a medve,
brumma!
Tavaszig elk�l a meleg
dunna!

Hull a h�,
hull vastagon:
szalad a farkas
behorpadt hassal,
�s k�rme koppan,
kopp! - a fagyon.
Futkos a havon a ny�l,
nagy f�le h�trakony�l.
Hol a f�vecske,
a j�?
Vastagon belepte
a h�.

Noh�t, ha itt a t�l
h�t kicsi r�ka,
r�kafi�ka
ny�r ideje �ta
mindegyre f�l?

Nem kell azoknak 
f�lni m�r!
Nagy r�ka lett
a h�t bety�r:
nem r�kak�lykek,
vacog�k,
a t�l h�r�re
szalad�k.
Van m�r bund�juk,
sz�p veres,
hozz� a kedv�k is hegyes,
hullhat a h�,
f�hat a sz�l,
a r�k�t nem b�ntja a t�l.

Ha b�ntan�,
h�t haja-haj,
e mese tov�bb tartana.