 |
Men |
|
| |
 |
naptr |
|
| |
 |
gyerekszj |
|
"Ne add rm ezt a ruht, mert ettl n butatst kapok!"
"Nem akarok inni, nem csuklok, csak csiklandozza a hasamat valami!"
"Tudod anya n kibe vagyok szerelmes? - Kibe? -Tgedbe."
| |
 |
rtkek |
|
Csak egyet krj az lettl: mindenbl eleget!
Annyi napfnyt, hogy ragyogbbnak lsd az letet,
annyi est, hogy rtkeld a napstst,
annyi boldogsgot, hogy virulhasson a lelked,
annyi fjdalmat, hogy rtkeld az let apr rmeit,
annyi nyeresget, hogy elrd a vgyaidat,
annyi vesztesget, hogy rtkeld, amid van s
annyi dvzlst, hogy knnyebb legyen a vgs bcs.
| |
|
|
 |
versek nagyoknak |
|
Babits Mihly: Az elkel tl
Olyan halk s hideg id van,
halk s hideg, halk s hideg:
hallani szinte suhanban
a gyngyhz gen a telet.
Selymesen szll rongyaink kzt
s arcba legyez, br semmi szl...
h lthatatlan, hvs angyal,
elkel, gynyr Tl!
S a h is itt lesz nemsokra
s minden egyszerre eleven.
Aki rpillant ablakra,
fehr apck vgtelen
meneteit vli vonulni,
s ki boltbul az utcra lp,
lgy-fehr knnyek ostromoljk
kemny csomagjait s szvt.
Estefel kitisztul nha,
a csillagok kiltszanak
s mint gyermekek llunk allva
egy nagy karcsonyfa alatt,
amelynek gt fl nem rjk,
de gyertys fnye rnk sajog:
gyertysan s csfolva nznek
a karcsonyi csillagok.
| |
|
|
 |
BlogPlusz |
|
| |
 |
gondolatok |
|
A Dalai Lma, mikor arrl krdeztk, hogy mi az, ami a leginkbb meglepi az emberrel kapcsolatban, ezt vlaszolta: „Az ember. Mert felldozza az egszsgt, hogy pnzt keressen. Aztn felldozza a pnzt, hogy visszaszerezze az egszsgt. s mivel olyan izgatott a jvjvel kapcsolatban, hogy elfelejti lvezni a jelent: az eredmny az, hogy nem l sem a jelenben, sem a jvben. gy l, mintha soha nem halna meg, s aztn gy hal meg, hogy soha nem is lt igazn.”
| |
 |
nyelvtrk |
|
Lttam szrs hrcsgt, ppen szrpt szrcsgtt. Ha a hrcsg szrpt szrcsg, rtrnek a hrcsg grcsk.
Potyog ors, kotyog kors, rotyog bors, motyog kutya, ltyg gatya.
Kt pk kt szp kk kpet kr.
Csri csiga csaln cscsn cselleng. Csaln cscst csipegetve leng fent.
| |
 |
Trfons |
|

| |
|
|