Anan�sz:
Ez a d�li gy�m�lcs nem csak a C vitamin miatt hat�sos, de a benne tal�lhat� E vitamin is sejtv�d�. Az anan�sz fogyaszt�sa ut�n a hat�anyagok megk�tik a szabad gy�k�ket �s �gy komoly v�delmet alak�tanak ki a r�k ellen a sz�jban �s a garatban. Emellett a benne tal�lhat� enzimek gyullad�scs�kkent�ek �s seg�tik a sebgy�gyul�st.

Barack:
A barackot sok�ig afrodizi�kumnak tartott�k. De nem emiatt �rt�kes. A gy�m�lcs lykopint tartalmaz, amely hat�sos prosztatar�k ellen. Emellett a benne tal�lhat� folsavak b�l �s mellr�k ellen v�denek.

Artics�ka:
A 15. sz�zadban afrodizi�kumk�nt tartott�k nyilv�n. Leveleiben sejtv�d� sz�nanyagok vannak, egyes savsz�rmaz�kai pedig seg�tik a kiv�laszt�st, v�dik a m�jsejteket. Rostjai seg�tik a toxikus anyagok gyors t�voz�s�t a szervezetb�l.

Padlizs�n:
Sok karotinoidot, azaz sz�nanyagot tartalmaz, emiatt a padlizs�n a r�k nagy ellens�ge. Ezeknek az anyagoknak ugyanis er�s sejtv�d� hat�suk van. Figyelj�nk a v�s�rl�sn�l arra, hogy sima legyen a fel�lete, mert akkor m�g friss.

Bambuszr�gy:
A legfontosabb alkot�anyaga a B-vitamin, valamint a kalciu �s a k�lium. B-vitamin seg�t a szervezet �r�k�t�anyag�nak k�pz�s�ben �s jav�t�s�ban, a k�lium fogyaszt. Fontos, hogy soha ne egy�k nyersen, hanem f�zz�k legal�bb h�rom percig.

Ban�n:
Sok ballasztanyagot tartalmaz, amely seg�t abban, hogy a k�ros anyagok ne legyenek sok�ig a belekben. De vigy�zat, a ban�n sok sz�nhidr�tot tartalmaz.

Csal�n:
100 �vvel ezel�tt tart�s�t�szerk�nt alkalmazt�k, mert bakt�rium�l� hat�sa van. A benne tal�lhat� folsavak cs�kkentik a hasny�lmirigyr�k rizik�j�t.

Brokkoli:
Sz�mos sz�nanyagot �s �zanyagot tartalmaz, amelyek a szak�rt�k szerint v�denek a r�k ellen. Hat�s�t legjobban �sszev�gva vagy p�r� form�j�ban fejti ki.

Szeder:
Olyan savakat tartalmaz, amelyek akad�lyozz�k a r�kos sejtek n�veked�s�t. A �s C vitamintartalma er�s�ti az immunrendszert.

�r�:
A tejf�l el��ll�t�s�n�l l�trej�tt anyagb�l tejsavak hozz�ad�s�val �r�t k�sz�tenek, amely er�s�ti az immunrendszert, aktiv�lja a tumor elleni v�delmet �s ellen�rzi a belekben tal�lhat� bakt�riumokat.

Kesudi�:
A benne tal�lhat� zs�r 82 sz�zal�ka tel�tetlen zs�rsavakb�l �ll, amelyek sok A, D �s E vitamint tartalmaznak. Sejtv�d� �s immuner�s�t� hat�s�ak.

T�li sal�ta (end�via):
Ez a sal�ta sok folsavat tartalmaz, amely egy r�kv�d� B-vitamin, amely a sejtek eg�szs�ges oszt�d�s�t seg�ti. Az end�via sok C.vitamint is tartalmaz, amely a szabad gy�k�ket megk�ti.

Bors�:
A bors�ban tal�lhat� klorofilin megk�ti a k�ros anyagokat, �gy v�d a b�lr�k ellen. R�ad�sul cs�kkentik a koleszterinszintet, seg�tik az em�szt�st. Frissen vagy fagyasztva vegy�k, mert konzerv form�j�ban elveszti a hat�s�t.

Eper:
Flavonoidot tartalmaz, amely v�di a sejteket. Speci�lis savai v�d�r�teget k�peznek a DNS k�r�, �gy a t�mad� r�kos sejteknek nincs es�ly�k.

Sal�ta:
A sal�ta egy xantofil nev� anyagot tartalmaz, amely v�d a r�k ellen. A folsavak seg�tik a b�l- �s mellr�k elleni v�delmet, �ppen ez�rt �rdemes ak�r naponta fogyasztani.

�des k�m�ny:
Megakad�lyozza a bakt�riumok terjed�s�t, �gy v�di a beleket. Ezen k�v�l flavonoidot is tartalmaz.

�rpa:
Ballasztanyagai seg�tik az em�szt�st, �gy a r�kkelt� anyagoknak nincs el�g idej�k kifejteni a hat�sukat. Ez�rt cs�kkenti a b�lr�k kialakul�s�nak es�ly�t.

T�nk�ly:
Ballasztanyagokkal teli. A h�j�ban rengeteg sejtv�d� anyag tal�lhat�. Finom levesk�nt.

Guave:
Ez az gy�m�lcs sz�j, garat �s torokr�k eset�n hat�sos lehet. A hawaiiak a leveleit hasmen�s eset�n is haszn�lj�k, de fogf�j�sra is j�. J�t�kony hat�s�t az orvostudom�ny is elismeri.

Zabpehely:
Ballasztanyagai seg�tik az em�szt�st. Ide�lis fogyaszt�sa m�zli form�j�ban, gy�m�lcs�kkel �s zs�rszeg�ny tejjel.

Csipkebogy�:
Egy val�di csodagy�gyszer. Rengeteg C vitamint tartalmaz, emellett a v�r�s r�kv�d� sz�nanyagot, a likopint. A leg�rt�kesebb anyagai a h�j�ban vannak.

Mogyor�:
Naponta egy mar�knyi elfogyaszt�s�val m�r sokat tesznek az�rt, hogy megel�zz�k a r�kot. Tel�tetlen zs�rsavai nagyon hat�sosak a k�ros anyagokkal szemben, egy�b savai sejtv�d�ek.

�fonya:
Sejtv�d� sz�nanyagokat tartalmaz. Egyes savai v�dik a DNS-t, �gy megakad�lyozz�k a sejtmut�ci�t. Ezzel is cs�kkentve a r�k kialakul�s�nak es�ly�t.

K�les:
A legr�gebbi gabona, rengeteg ballasztanyagot tartalmaz. Eur�p�ban m�r ritk�n haszn�lj�k, f�leg keny�rf�l�kben feldolgozva.

Gy�mb�r:
K�l�nb�z� olajakat tartalmaz, amelyeknek sejtv�d� �s gyullad�scs�kkent� hat�suk van. �llatk�s�rletekben m�r bizony�tott�k, hogy v�d a b�lr�k ellen. Lovakn�l gyullad�sok ellen haszn�lj�k.

Ribizli:
Egy mar�knyi ribizliben 35 mg C-vitamin van. V�di a szervezetet a szabad gy�k�k megteleped�s�t�l. H� hat�s�ra elveszti a vitamintartalm�t.

Meggy:
C-vitamint, folsavakat �s ballasztanyagokat tartalmaznak, amelyek form�ban tartj�k a beleket, �gy megel�zik a r�kot. Feldolgozva er�sen elveszti a j�t�kony hat�s�t.

Kiwi:
A narancs �s a citrom mellett a legnagyobb C-vitamin tartalm� gy�m�lcs. Ez er�s�ti az immunrendszert �s gyorsan megk�ti a k�ros anyagokat, hogy azok azt�n t�vozhassanak a szervezetb�l.

Fokhagyma:
K�nvegy�leteket tartalmaz, amelyek cs�kkentik a r�k kialakul�s�nak es�ly�t. J�t�kony hat�s�t m�r az �korban elismert�k, a piramis �p�t�inek naponta meg kellett enni�k egy fokhagym�t.

Karal�b�: 
Gyullad�smegel�z� hat�sa van, r�ad�sul felp�rgeti az immunrendszert. A h�ja sok C-vitamint �s b�ta-karotint tartalmaz.

Kelk�poszta: 
Ide�lis t�li z�lds�g. Nagyon magas C-vitamin-tartalma van, �s ezt akkor is megtartja, ha hosszabb ideig t�roljuk. Fontos, hogy csak az �sszev�gott z�lds�g tudja teljes m�rt�kben kifejteni v�d� hat�s�t.

S�t�t�k: 
A benne tal�lhat� szel�n cs�kkenti a t�d�r�k rizik�j�t, a sejtv�d� vitaminjai is hat�sosak. emellett megk�ti na r�kkelt� anyagokat �s seg�tik kiv�lasztani a szervezetb�l.

T�kmag:
Rengeteg E-vitamint tartalmaznak, a benn�k tal�lhat� vas, cink �s szel�n, valamint a n�v�nyi hormonok szint�n seg�tik a r�k elleni v�dekez�st.

Kef�r: 
Er�s�ti az immunrendszert, t�mogatj�k a belek m�k�d�s�t, tiszt�t� hat�s�ak, �gy a k�ros anyagok hamarabb kiv�laszt�dnak.

Kurkuma:
Az �zsiai f�szer olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket �vsz�zadok �ta haszn�lnak a gy�gy�t�sban. Sejtv�d� hat�sa van.

Lazac:
Omega-3 zs�rsavakat tartalmaz, amelyek hat�sosak a test gyullad�sos g�cpontjaiban. Elk�sz�t�s�n�l vigy�zni kell arra, hogy �vatosan s�ss�k, kev�s zsirad�kkal.

Lenolaj:
Er�s gyullad�scs�kkent� hat�sa van. A t�rol�s�n�l vigy�zni kell, hogy ritk�n �rintkezzen leveg�vel, mert akkor keser� lesz.

Lenmag:
Egy kiskan�llal a m�zlibe �s m�ris n�vekszik az omega-3 zs�rsavak bevitele a szervezetbe. A mell-, a m�h- �s a prosztatar�k gy�gy�t�s�ban alkalmazz�k.

Lencse:
Ballasztanyagokat tartalmaz, emellett sok folsavat �s vasat. Ezek a terhes n�k eg�szs�g�nek meg�v�s�ban is fontos szerepet j�tszanak.

Makr�la:
Mint a tengeri halak �ltal�ban, ez is sok omega-3 zs�rsavat tartalmaz. Heti h�romszor val� fogyaszt�s eset�n cs�kken a prosztatar�k kialakul�s�nak es�lye, �ll�tj�k sv�d kutat�k.

Mang�:
A tr�pusi gy�m�lcs�k k�z�l ez tartalmazza a legt�bb b�ta-karotint. Akkor tartalmazza a legt�bb hat�anyagot, amikor a h�j�n apr� fekete p�tty�k jelennek meg.

Torma:
A torm�t cs�p�ss� tev� enzimek ennek a z�lds�gnek a leghat�sosabb alkot�anyagai. Ezek ugyanis val�di harcosok a r�kos sejtek ellen, seg�tik a m�regtelen�t�st. K�l�n�sen seg�tik a t�d�-, a mell- �s a b�lr�k megel�z�s�t.

Paprika:
A z�ld �s pirospaprika a z�lds�gek k�z�l a legnagyobb m�rt�kben tartalmaznak C-vitamint, a pirosban pedig rengeteg a karotinoid, amely egy sejtv�d�, immuner�s�t� anyag.

Bab:
A h�velyesek legismertebb fajt�ja. A benne tal�lhat� ballasztanyagok cs�kkentik a b�lr�k kialakul�s�t. �tkez�si tan�csad�k minimum heti egyszer javasolj�k bab fogyaszt�s�t.

Gr�pfr�t:
A v�r�s h�s� gr�pfr�tfajt�k a C-vitamin mellett tartalmazz�k az �gynevezett likopint, amely a szakemberek szerint nagy szerepet j�tszik a megel�z�sben. K�l�n�sen a nyel�cs�- �s a gyomorr�k elleni harcban van komoly hat�sa.

Alma:
Ez a gy�m�lcs �gynevezett flavonoidokat tartalmaz, amelyeket amolyan b�lv�delmez�k�nt tartanak sz�mon. Emellett k�pesek megakad�lyozni a r�kos sejtek n�veked�s�t. Fontos azonban, hogy az alm�t h�j�val egy�tt kell elfogyasztani, a legt�bb j�t�kony anyag ugyanis abban tal�lhat�.

Hering:
Ez a tengeri hal nagy m�rt�kben tartalmaz omega-3 zs�rsavakat, amelyek a r�kot t�mogat� omega-6 zs�rsavak ellen k�pesek felvenni a harcot. M�g s�tve is megtartja a hat�s�t.

Joghurt:
Ez az �tel nemcsak sok kalciumot tartalmaz, de eg�szs�ges tejsavbakt�riumokat is, amelyek aktiv�lj�k az immunrendszert �s �gy a daganat elleni v�delmet is er�s�tik. R�ad�sul a belekben �sszegy�lt rosszindulat� anyagokat megk�tik.

Chili:
A chiliben tal�lhat� er�s anyag, a kapszaicin antibakteri�lis hat�s�, �s els�sorban a prosztatar�k ellen v�d. Emellett a chili is nagy m�rt�kben tartalmazza a sejter�s�t� flavonoidokat �s karotinoidokat.

Sajt:
Az eg�szs�ges tejsavbakt�riumok mellett sok kalciumot is tartalmaz, amely k�pes megakad�lyozni a b�lny�lkah�rtya s�r�l�s�t, ezzel is cs�kkentve a b�lr�k kialakul�s�t.

R�pa:
K�l�n�sen nagy m�rt�kben tartalmaz b�ta-karotint, amely a szervezetben l�v� k�ros anyagok nagy r�sz�t k�pes lek�tni. A j�t�kony anyagok a h�j�ban vannak, ez�rt �rdemesebb csak megmosni a r�p�t fogyaszt�s el�tt.

Narancs:
A narancs nemcsak a t�li hideg ellen er�s�ti az immunrendszer�nket, de a benne tal�lhat� flavonoidok sejtv�delmez� hat�s�ak, amely nagy szerepet j�tszik a r�k elleni harcban.

Rozskeny�r:
Ebben az �telben a ballasztanyagok a v�delmez�k. Ezek seg�ts�g�vel az �tel sokkal hamarabb �rkezik meg a belekbe �s sokkal hamarabb v�laszt�dik ki, �gy a r�kkelt� anyagoknak sokkal kevesebb idej�k van k�rt okozni.

Z�ld tea:
Ebben a te�ban l�v� z�ld anyag, a polifenol gyullad�scs�kkent� hat�s� �s megel�zi a r�kos sejtek kialakul�s�t. Amerikai kutat�k szerint a mellr�k elleni harcban is sikeresen „vetett�k be”.

Ol�vaolaj:
Az olaj nem egyenl� a zs�rral. Hiszen m�g a v�r�s h�sokban tal�lhat� zs�r nem eg�szs�ges, addig az ol�vaolajban tal�lhat� omega-3 zs�rsavak azok, hiszen komoly gyullad�scs�kkent� hat�suk van. Emellett pedig a belekben a r�kmegel�z� hat�suk is bizony�tott.

Paradicsom:
Likopint tartalmaz, amely m�g a r�p�ban tal�lhat� b�ta-karotinn�l is nyolcszor, t�zszer jobban v�di a sejteket, �gy komoly szerepet j�tszik a r�kos sejtek szaporod�s�nak megakad�lyoz�s�ban.

Rizs:
A legjobb v�delem b�lr�k ellen. Seg�ti azoknak az anyagoknak a k�pz�s�t, amelyek a b�lny�lkah�rty�t er�s�tik. Rengeteg B1 �s B2 vitamint tartalmaz.

Szegf�szeg:
F�jdalomcsillap�t�, gyullad�scs�kkent� �s bakt�rium�l� hat�sa van, az egyik leghat�sosabb gy�gyn�v�ny. Terhesek azonban nem ehetik.

Papaya:
Sejtv�d� hat�s� vitaminokat tartalmaz, emellett nagyon er�s gyullad�scs�kkent� hat�sa van.

Szilva:
A legt�bb r�k ellen v�d� hat�anyag a h�lj�ban tal�lhat�. Az �gynevezett antoci�nok k�pesek legy�zni a k�ros szabadgy�k�ket. Emellett a benne l�v� k�lium seg�t az eg�szs�ges sejtoszt�d�sban.

Piszt�cia:
Szel�n, quercetin �s reservatol azok az anyagok, amelyek v�dik a szervezetet a r�kos sejtekt�l. Emellett a flavonoidok is komoly szerepet j�tszanak a szervezetben.

T�r�:
A benne tal�lhat� k�lium er�sen befoly�solja a sejtn�veked�st �s �jratermel�d�st. Emellett olyan savakat termel a belekben, amelyek v�dik a ny�lkah�rty�t a t�mad�sokt�l.

Retek:
Rengeteg C-vitamint, kalciumot �s magn�ziumot tartalmaz, amelyek a kiv�laszt�dott k�ros anyagokat �s a zs�rsavakat lek�tik, �gy v�dik a szervezetek a b�l �s h�lyagr�k ellen.

C�kla:
Flavonoid tartalma miatt komoly immuner�s�t� hat�sa van. R�kos megbeteged�sek megel�z�se miatt �vente 2-3 h�napon kereszt�l �rdemes naponta egy kil� c�kla kipr�selt lev�t meginni, m�regtelen�t ugyanis.

Rucola:
A germ�nos potencian�vel�nek haszn�lt�k. Sz�nanyag tartalma miatt sejtv�d� hat�sa van, megk�ti a szabad gy�k�ket.

Zs�lya:
A heidelbergi r�kkutat� k�zpont tavaly bizony�totta be hat�s�t, amely szerint v�d a r�kos megbeteged�sek ellen. Napi 4-6 gramm bevitele tan�csos megel�z�s szempontj�b�l.

Csemege uborka:
A tejsavakkal tart�ss� tett uborka rengeteg vitamint �s �sv�nyi anyagot tartalmaz, amely er�s�ti az immunrendszert �s v�d a r�kos megbeteged�sek ellen.

S�ska:
A leveles z�lds�gek �ltal�ban, �gy a s�ska is sok folsavat tartalmaznak, amelyek komoly szerepet j�tszanak a megel�z�sben.

Csokol�d�:
A csokol�d� �s a kaka� olyan v�d� anyagokat tartalmaznak,. amelyek cs�kkentik a gyullad�st. K�l�n�sen az �tcsokol�d�ban van sok polifenol, amely egy amerikai tanulm�ny szerint megakad�lyozza a r�kos sejtek terjed�s�t.

Must�r:
A must�r er�s illat�t okoz� anyagok bakt�rium�l�ek, komoly v�delmet adnak a gyullad�sos betegs�gek ellen �s a r�k ellen is v�denek.