Valahol m�zet �s zs�rt kentek egy rongyra �s azt tett�k a beteg mell�re. Egyes helyeken m�zes tormalevelet vagy doh�nylevelet tettek arra a helyre, ahol a t�d�sz�r�st �rezt�k. A m�zes bor�t�st 1-2 �r�ig kellett azonos fel�leten tartani.

Ken�cs�ket, flastromokat �gy k�sz�tettek, hogy m�zet kevertek �ssze t�rt lenmaggal vagy gabonaliszttel �s toj�ss�rg�j�val vagy lenmagdar�val �s tejjel vagy viasszal �s zs�rral vagy viasszal �s vajjal. Ezeket a kever�keket r�kent�k a torokra (k�v�lr�l), kel�sekre, daganatokra, gyullad�sokra. Tiszta m�zzel kent�k be az �gett vagy forr�zott sebeket.

Az em�szt�s jav�t�s�ra �s gyomorf�j�s ellen javasolt�k, hogy reggel sz�nm�zet egyen a beteg, vagy itala meleg-tejes m�z legyen. L�zas betegnek h�g m�zet adtak inni.

Leg�ltal�nosabban a m�zet megf�z�s, k�h�g�s, rekedts�g ellen haszn�lt�k. Ett�k mag�ban �s te�ban vagy tejben feloldva. Javasolt�k a m�zet gyomorhurut �s em�szt�si zavarok ellen, idegess�g megsz�ntet�s�re, k�h�g�s, rekedts�g, v�rszeg�nys�g, s�pk�r, s�rgas�g, asztma �s �lmatlans�g ellen, de s�lyosabb esetekben is hasznosnak tal�lt�k ezt a legt�megesebb kapt�rterm�ket.

A m�zes p�linka 

Az egykor h�res m�zs�r fogyaszt�s�t is nagyon eg�szs�gesnek tartott�k. A m�zbor az �nnepek, nagy �sszej�vetelek itala. A m�zbe b�rmely gy�gyn�v�ny friss �llapotban belekeverhet�, �s viv�anyagk�nt haszn�lhat�. �n is gyakran "t�rb�zom fel" az otthon tal�lhat� k�szletet vele,n�ha kicsi chilli paprik�val egy�tt.

M�z hasmen�s ellen

M�zbe vegy�ts�nk finomra t�r�tt muskat-di�t �s finomra t�r�tt fah�jat, ebb�l a sz�ks�geshez k�pest vegy�nk be.

M�z rekedts�g ellen

2 toj�ss�rg�j�t keverj�nk �ssze 2 ev�kan�l m�zzel. �nts�nk re� f�l cs�sz�nyi forr� feketek�v�t, kavarjuk �ssze �s olyan forr�n, ahogy b�rjuk, igyuk meg. Ezt naponta legal�bb h�romszor ism�telj�k meg, egy�nk naponta t�bbsz�r egy-egy szeletke l�pesm�zet.

G�gef�betegs�gn�l

Legjobban bev�lt a kakukkf� (thymian) m�zzel val� haszn�lat�nak gy�gyereje. Szam�rhurutn�l is kit�n�, mivel a k�h�g�si ingert csillap�tja, g�rcs�t csillap�t� �s ny�lkaold� hat�sa miatt. Vegy�nk kakukkf�te�t, f�zz�nk meg egy cs�sz�re val�t, lesz�rj�k, tesz�nk bele egy ev�kan�l vir�g- vagy h�rsm�zet �s j� forr�n igyuk meg. Napj�ban legal�bb h�romszor kell inni.

K�h�g�s ellen

Vegy�nk egy nagy feketeretket, tetej�t v�gjuk le, belsej�t kalar�b�f�r� kan�llal sz�pen szedj�k ki, mint ahogy a t�lteni val� karal�b�n�l szoktuk. Egy kis l�basba tegy�nk 1 deciliter m�zet, pir�tsuk meg vil�gosbarn�ra, vigy�zni kell, hogy meg ne �gjen, mert akkor keser� lesz. �nts�k azon forr�n a retekbe, abban a pillanatban megjegecesedik, k�s�bb azonban levet ereszt, ezt kell azut�n naponta t�bbsz�r leinni r�la. Ugyanezt megtehetj�k vastag s�rgar�p�val is. Ez a legjobb ny�lkaold� �s k�ptet� �gy feln�tteknek, mint gyermekeknek.

Limon�d� l�zas betegeknek

Egy poh�rba csavard 1 citromnak a lev�t, t�gy 1 ev�kan�l m�zet hozz�, kavard j�l �ssze, �ntsd tele a poharat hideg v�zzel. Megh�l�skor kit�n� hat�s�.

T�d�cs�cshurut ellen

Egy darab torm�t, egy bazsar�zsagy�keret egyenl� adagban megreszel�nk �s annyi vir�gm�zet �nt�nk r�, hogy �sszekavarhat� legyen. Meleg helyre tessz�k, hogy j�l �ssze�rjen, reggel �hgyomorra �s este lefekv�s el�tt egy te�skan�llal kell bevenni. Aki t�relemmel haszn�lja megszak�t�s n�lk�l, m�g a legmakacsabb id�lt bajn�l is sikeres gy�gyul�st hoz.

Szam�r- �s h�rghurut ellen

Kit�n� gy�gyhat�sa miatt nem gy�z�m el�gg� dics�rni, mert amilyen egyszer�, olyan csodahat�s�. Gyermekek a legsz�vesebben beveszik. K�t nagy fej fokhagym�t megtiszt�tunk, t�bl�csk�n teljesen sz�jjel z�zzuk, b�gr�be tessz�k �s annyi m�zet �nt�nk r�, hogy k�nnyen �sszekavarhat� legyen. Folytonos kavargat�s mellett sz�p vil�gos barn�ra megpir�tjuk, napj�ban t�bbsz�r adjunk bel�le egy-egy j� k�shegynyit.

Torokgyullad�s ellen

F�zz�nk f�l liter kamilla-zs�lyate�t, tegy�nk bele 2 ev�kan�l vir�gm�zet, c�klalevet, 1 dkg porr� t�rt tims�t, ezzel naponta t�bbsz�r �bl�ts�k ki a torkunkat.