- Na, l�nyaim, mit hozzak nektek ilyen hossz� �tr�l? Sz�p �lt�z�ket k�rt a legid�sebb. Gy�ngy�t, f�lbeval�t, nyakl�ncot, karperecet, mindenf�le �kszert k�v�nt a k�z�ps�.
- H�t neked mit hozzak, legkisebb le�nyom? 
- Hozza el nekem, �desap�m, a megsz�lal� sz�l�t, a mosolyg� alm�t meg a cseng� barackot! Elindult a kir�ly, bej�rt orsz�got-vil�got. �sszev�s�rolt a legid�sebb l�ny�nak k�l�nbn�l k�l�nb �lt�z�ket, selymet, b�bort, b�rsonyt. A k�z�ps�nek csillog� dr�gak�veket, �kszereket v�s�rolt. De a legkisebbiknek nem tal�lt se megsz�lal� sz�l�t, se mosolyg� alm�t, se cseng� barackot. H�t, ahogy j�tt hazafel�, �gy belerekedt a hint�ja a s�rba, hogy meg sem lehetett mozd�tani. M�rgel�d�tt a kir�ly a kocsis�val, mik�zben m�rgel�dnek, egy hatalmas feh�r diszn� ugrik ki az erd�s�gb�l, s azt mondja a kir�lynak: 
- Mit adsz nekem, fels�ges kir�lyom, ha kih�zom a hint�dat a s�rb�l? 
- Mit adjak �n neked, te diszn�? 
- A legkisebb l�nyodat! �gysem mondja komolyan, gondolta a kir�ly. 
- Isten neki! Itt a kezem, nem diszn�l�b! Erre a diszn� odament a hint�hoz, �s az orr�val kiemelte a s�rb�l. Haza�rt a kir�ly, odaadta az aj�nd�kot a nagyobbik meg a k�z�ps� l�nynak, s azt mondja a legkisebbnek: - L�tod, �des sz�p le�nyom, mi�rt k�v�nt�l olyat, amit nem tudtam teljes�teni! De ahogy ezt mondja, egyszer csak r�f- r�f-r�f, j�n a diszn�. �s m�g egy talig�t is hozott mag�val. Kin�z a kir�ly, s elsz�rny�lk�dik. 
- Mi baja van, �desap�m? Mi�rt borult �gy el az arca? - k�rdezi a legkisebbik kir�lykisasszony. 
- Jaj, �des-kedves le�nyom, n�zd, hogy j�rtam! J�n �rted a diszn�, de nem engedem, hogy elvigyen feles�g�l.

Hamar fel�lt�ztettek egy szolg�l�t, s odavitt�k a diszn�nak. De az kibor�totta a talicsk�b�l, s tov�bb r�f�g�tt az ajt�n�l. S�rt a kir�lykisasszony, m�g f�ldh�z is verte mag�t b�nat�ban. 
- �lt�zz szeg�nyes g�ny�ba, akkor biztos, nem tetszel neki - mondta a kir�ly. Feladtak r� mindenf�le rongyot, s lek�ldt�k az udvarra, erre meg�rvendett a diszn�, r�f�g�tt �r�m�ben, hamar fel�ltette a talig�ra, gyorsan tolta, vitte az erd�be. Nemsok�ra egy f�b�l �p�lt diszn��lhoz �rtek. Letette a l�nyt a piszkos szalm�ra, sz�n�ra. S�rt a kir�lykisasszony. Addig s�rt, am�g el nem aludt. Mikor fel�bredt, h�t uram-teremt�m, olyan gy�ny�r� sz�p palot�ban tal�lta mag�t, hogy azt elmondani nem lehet. Gy�m�nt volt annak minden szeglete, m�g a l�pcs�je is dr�gak�vekkel volt kirakva. A diszn� meg elt�nt. Hanem helyette egy sz�ps�ges kir�lyfi s�t�lt f�l s le. Odament a kir�lykisasszonyhoz, megfogta a kez�t, s azt mondta: 
- Tudd meg, engem egy t�nd�r elvar�zsolt, hogy addig diszn� k�p�ben legyek, m�g egy kir�lyl�ny nem lesz a feles�gem. Karon fogta, elvezette a palota kertj�be, tele volt az mindenf�le gy�m�lccsel. Odamentek a sz�l�h�z, amelyik megsz�lalt, mentek tov�bb, ahol mosolygott az alma, csengett a barack. 
- Erre v�gyt�l - mondta a kir�lyfi. - �s azt is mondta a t�nd�r, hogy addig legyek diszn� k�p�ben, am�g egy kir�lyl�ny ezekre nem v�gyik. Te v�gyt�l r�, s most mondd meg tiszta sz�vedb�l, akarsz-e a feles�gem lenni? Nyak�ba ugrott a kir�lykisasszony, �sszecs�kolta. Azt�n hint�ba �ltek, elmentek a kir�lyhoz, nagy lakodalmat csaptak. M�g ma is �lnek, ha meg nem haltak.