- Seg�ts nekem �csike! - mondta anya elindulva. - Nagyon sokat v�s�roltunk, ez a kiflis zacsk� folyton ki akar cs�szni a kezemb�l. Ezt hozd te l�gy sz�ves!
- Anya, nem lehet. Most nem tudom. - v�laszolta �csike.
- Nem lehet? - csod�lkozott anya. - Mi�rt nem lehet?
- Mert akkor kiesik! - felelte �csi.
- Kiesik? Mi esik ki, �s honnan? - �rdekl�d�tt anya.
- A bar�tom. � fog kiesni a kezemb�l, pedig az nem lenne j�! - v�laszolta �csike titokzatosan. Erre anya �jb�l meg�llt.
- Megn�zhetem a bar�todat?
- L�tod? � az. - nyitotta sz�t �vatosan a mark�t �csike. - Ugye hazavissz�k?
- Teh�t � az. Egy f�ldigiliszta. Hazavihetj�k, de otthon a kertben el kell engedn�nk. - mondta anya, �s a t�sk�j�ban kotor�szva kihal�szott bel�le egy �res kis dobozk�t.
- Tedd bele a bar�todat, itt biztons�gban lesz, �s a kifliket is tudod hozni!
- De j�l kital�ltad anya! - �rvendezett �csike.
Hamarosan haza�rtek. �csi bevitte a konyh�ba a kifliket, �s kivitte a kertbe a giliszt�t. J�tszani szeretett volna vele, megvigasztalni, hogy ne legyen szomor�. 
A giliszta egy kis ideig nem mozdult, lehet, hogy azon gondolkozott, hova ker�lt, mit csin�ljon, merre menjen, de lehet, hogy csak unatkozott, �s arra v�rt, hogy elk�sz�lj�n az a gilisztacs�szda, amit �csike m�ris k�sz�tett neki lehullott sz�raz �gacsk�kb�l, levelecsk�kb�l. M�r majdnem teljesen elk�sz�lt, amikor a giliszta elindult. Sebesen haladt az eper �gy�sban egy par�nyi reped�s fel�, �s mire �csike �szbekapott, m�r be is f�rta mag�t a reped�sen �t a f�ldbe. �csike d�bbenten n�zte, azt�n s�rva rontott be a konyh�ba.
- Itt hagyott! Pedig �ppen k�szen lett a cs�szda, m�g csak ki sem pr�b�lta! - zokogta anya l�bait �t�lelve - Nem akart velem j�tszani, pedig megmentettem az �let�t! Nem szeret engem!
- Csacsik�m, a giliszta csak azt tette, amit tennie kellett. � nem cs�szd�zni szeret, hanem a f�ldben bujk�lni. Neki az az �r�m, ha kereszt�l-kasul j�rhatja a f�ldet, azt eszi, �s k�zben megpuh�tja. Majd megl�tod, tavasszal milyen sz�pen fog n�ni az eper a kert�nkben, abban a f�ldben, amit a bar�tod h�l�b�l, ami�rt megmentetted az �let�t, j�l �tforgatott. - vigasztalta anya �csik�t. �csi hitte is, meg nem is, amit anya mondott, a s�r�st abbahagyta ugyan, de m�g szomorkodott. �s a tavasz m�g olyan messze volt.

Egy napon, amikor megint sokat gondolt giliszta bar�tj�ra, elhat�rozta, hogy az�rt is lesz egy olyan giliszt�ja, aki nem b�jik a f�ldbe, hanem vele fog j�tszani. 
Leemelte a f�rd�szoba polc�r�l a fogkr�met, �s kinyomta az eg�szet a szob�j�ban a sz�nyegre. J� hossz� lett. �s kanyarg�s. �s k�k-feh�r cs�kos. �csike sok�ig j�tszott vele, de egy id� ut�n elunta, m�r sz�vesen �p�tett volna ink�bb a sz�nyegen, de nem tudott, mert ott volt a fogkr�m-giliszta. Megpr�b�lta visszatuszkolni a tubusba, de sehogyan sem siker�lt, �s a sz�nyeg is csupa maszat lett. Anya szerencs�re seg�tett elt�ntetni a p�t-giliszt�t, �s nem is haragudott. Legal�bbis nem nagyon.

Hossz� �s hideg volt a t�l. �csike nagyon agg�dott a bar�tj��rt, f�lt, hogy megfagy a hideg f�ldben, de apa elmagyar�zta, hogy a giliszt�k ilyenkor olyan m�lyre b�jnak a f�ldben, ahol nincs fagy.
Azt�n megj�tt a tavasz. �csike izgatottan leste nap, mint nap a bar�tj�t, h�tha megpillantja valahol. De hi�ba, nem l�tta sehol. Lassacsk�n �rni kezdett az eper. 
�csike minden nap ott kuksolt az eprek mellett legal�bb f�l �r�t, �s besz�lt a bar�tj�hoz. Elmes�lte mi volt az oviban, meg, hogy mit �lmodott, verset is mondott neki, n�ha m�g �nekelt is. Rem�lte, hogy a giliszt�cska meghallja.
Hamarosan meg�rett az els� szem eper, majd sorban a t�bbi. �csike leszedett n�h�nyat, �s amikor megk�stolta, r�gt�n tudta mit�l ilyen finom.
- Anya, m�g soha, de soha nem volt ilyen sok �s nagy �s gy�ny�r� �s finom eper a kert�nkben! Igazad volt, m�gsem felejtett el a bar�tom!
- Tudod �csike, nem csak az lehet a bar�tunk, aki j�tszik vel�nk, mindenki �gy mutatja meg a szeretet�t, ahogy tudja. A giliszt�cska p�ld�ul �gy.
�csike visszaszaladt a kertbe, �s alaposabban megn�zte az eper�gy�st. Ahogy n�zte, egyszer csak �szrevett egy giliszt�t, azt�n m�g egyet, �s m�g egyet, �s sokat, sokat. 
- Ezek a bar�tom bar�tai, �s gyerekei, most m�r mind, mind a bar�taim! - gondolta, �s biztos volt benne, hogy az � giliszt�ja est�nk�nt arr�l mes�l a f�ldben, hogyan mentette meg �, �csike egyszer r�gen. �s ett�l a napt�l kezdve, valah�ny szem epret csak megevett, mindegyiket megk�sz�nte a giliszt�knak.