1. A sz�gyen szintje

Ezen a szinten a neurotikus �llapot domin�l. A f�l�nks�g, a visszah�z�d�s �s a befel� fordul�s. Az ilyen ember azt gondolja, az eg�sz vil�g el�t�li �t, paranoi�s �llapotok l�phetnek fel �s hallucin�ci�k. A sz�gyenalap� egy�n �ltal�ban maximalizmussal �s merevs�ggel pr�b�lja kompenz�lni kiszor�totts�g�nak �rz�s�t, erk�lcsi sz�ls�s�geket, kegyetlens�get tan�s�tva.

2. A b�ntudat szintje

Ezen a szinten az embert vagy befoly�solj�k �s b�ntetik, vagy pedig � manipul�l �s b�ntet. Kifejezetten foglalkoztatja a b�n gondolata, cselekedeteit a b�ntudat vez�rli, amelyet m�sokra is pr�b�l kivet�teni.

3. A f�sults�g szintje

Ezen a szinten a k�ts�gbees�s �s rem�nytelens�g uralja az �rz�seket. Az �let �rtelmetlennek t�nik, ahogy a j�v� is. Az embert az �ltal�nos tehetetlens�g �rz�se t�lti el. F�gg m�sokt�l, az emberek olyan �ldozatk�nt tekintenek r�, akinek megment�sre van sz�ks�ge.

4. A b�nat szintje

Ezen a szinten a tart�s melank�lia domin�l, az elvesztett dolgok miatti szomor�s�g. Aki ezen a szinten van, folyton b�natot l�t maga k�r�l, az �letk�r�lm�nyeket �s mag�t az �letet b�san szeml�li. Azt �rzi, hogy semmi sem p�tolhatja az elvesz�tett dolgokat.

5. A f�lelem szintje

A f�lelem g�tat szab a szem�lyes fejl�d�snek �s g�tl�sokhoz vezet. Az ember ekkor olyan er�s vezet�kt�l v�rja a megold�st, akiknek siker�lt m�r legy�zni f�lelmeiket, t�l�k v�rja, hogy kiemelj�k �t a k�ts�gbees�s bugyraib�l, hogy felszabad�ts�k �nn�n rabszolgas�g�b�l.

6. A v�gyakoz�s szintje

Az, ha v�gyunk valamire, sz�mos humanit�rius tev�kenys�gben val� r�szv�telre �szt�n�zhet. Sok mindenre v�gyhatunk – anyagi javakra, d�jakra, elismer�sre –, amelyek �rdek�ben hajland�ak vagyunk er�fesz�t�seket tenni. A v�gy azonban a f�gg�s�g szintje is ugyanakkor: az alkohol, cigaretta, �tel ut�ni v�gy. Ez a felhalmoz�s �s kapzsis�g szintje. Ami�rt nem m�k�dik: mert egy v�gy kiel�g�t�se ut�n egy �jabb k�vetkezik, aminek �jb�l eleget kell tenni. Ilyen alapon az egyre nagyobb �sszegek, �rt�kek begy�jt�s�nek rabj�v� lehet v�lni.

7. A harag szintje

A v�gyakoz�s frusztr�ci�hoz vezet, ami ut�na haragg� v�lhat. Ez k�s�bb rombol� vagy �p�t� jelleg� tettekhez is vezethet, az egyenl�tlens�g �s igazs�gtalans�g �ltal kiv�ltott harag ugyanis sz�mos t�rsadalomform�l� tev�kenys�ghez �s mozgalomhoz vezetett. A harag vezethet f�ggetlens�ghez is, de rosszabbra is fordulhat: k�nnyen �talakulhat ut�latt�, ami az �let minden ter�let�n mar� hat�s�.

8. A b�szkes�g szintje

Ezt a szintet akkor �rj�k el, amikor tekint�lyre tesz�nk szert a foglalkoz�sunk kapcs�n. Ez az a szint, ahov� az emberek t�bbs�ge el szeretne �rni. A b�szkes�g itt sz�pnek t�nhet – igen �m, de csak el�z� szintekhez viszony�tva. A t�rsadalomban a b�szkes�g j� er�nynek sz�m�t, de ennek ellen�re igen s�r�l�keny, mert k�ls� t�nyez�kt�l f�gg. Ha ezek a k�ls� t�nyez�k t�bb� m�r nem j�rulnak hozz� a b�szkes�g kialak�t�s�hoz, akkor k�nnyed�n visszaeshet�nk az el�z� tudatszintekre. A b�szkes�g �rny�kos oldala az arrogancia �s a „keretbe nem ill�” dolgok megtagad�sa, ami g�tat szab a szem�lyes fejl�d�snek.

9. A b�tors�g szintje

Ezen a szinten lesz az ember igaz�n er�s. Elkezd felfedezni �s megtapasztalni �j dolgokat, amit pedig tesz, az motiv�lja �s inspir�lja �t. A b�tors�g energi�t ad az �j dolgok tanul�s�ra, de a fejl�d�s �s a tanul�s m�r nem bizonyulnak annyira nagy feladatnak. A b�tors�g er�t ad a n�veked�shez �s ahhoz, hogy szemben�zz�nk a f�lelmeinkkel, m�g ha azok tov�bbra is ott vannak.

10. A p�ratlans�g szintje

Aki ezen a szinten van, m�r nem l�t mindent fekete-feh�rben. M�r nem tekint mindenre olyan mereven, rugalmasabb �s nem bocs�tkozik �ltal�nos �t�lkez�sbe. Ha nem az elk�pzel�se szerint alakulnak a dolgai, akkor nem �rzi mag�t leig�zva, megr�m�lve vagy fesz�lyezve. A p�ratlan ember k�nnyed�n tesz olyan kijelent�st, hogy „ha nem kapom meg ezt a dolgot, akkor majd megkapok m�st.” Ezen a szinten m�r nem annyira megf�leml�thet�, mivel tiszt�ban van erej�vel. Nem pr�b�l semmit bizony�tani, nem foglalkoztatj�k a konfliktusok vagy a verseng�s, nem pr�b�lja befoly�solni m�sok viselked�s�t. Ez m�r �rzelmi stabilit�s szintje.

11. A hajland�s�g szinte

Ezen a szinten tapasztalhat� meg a leggyorsabb fejl�d�s. A hajland�s�g szintj�n az embernek siker�l t�ltenni mag�t az �lete probl�m�in �s k�sz sz�z sz�zal�kban r�szt venni az �LETBEN. Innent�l v�lik igaz�n bar�ts�goss� �s a siker szinte automatikusan jelentkezik �let�ben. B�rmilyen tiszts�gben hajland� dolgozni, ha sz�ks�ges, �s nem �rzi mag�t al�val�bbnak, ha alacsonyabb beoszt�sban van. Empatikusabb m�sok ig�nyeivel szemben, sz�vesen seg�t m�sokon �s hozz�j�rul a t�rsadalmi j�l�thez.

12. Az elfogad�s szintje

Ezen a szinten a boldogs�got m�r nem a k�ls� dolgokt�l v�rjuk. R�j�v�nk, hogy nem azok a dolgok tesznek boldogg�, amelyek rajtunk k�v�l �llnak. A szeretetet m�r nem felaj�nljuk vagy elvessz�k, hanem bel�lr�l �rezz�k. Az elfogad�s ember�nek �lete akt�v, rejtett sz�nd�kokt�l mentes. Nem �l m�r a „mi a j�?” �s „mi a rossz?” keretei k�z�tt, hanem re�lis probl�m�kat old meg. Nem riasztja el a neh�z munka, s�t, ez �r�mmel t�lti el. Nem diszkrimin�l �s toler�nsan elfogadja a dolgokat. A hossz� t�v� c�lkit�z�sek fontosabb� v�lnak sz�m�ra a r�vidt�v�akn�l.

13. Az �sszer�s�g szintje

A tudom�ny, a racionalit�s szintje. A Nobel-d�jasok szintje. Az �sszer�s�g viszont, mint bels� er�ny, �nmag�ban nem vezet k�zelebb az igazs�g megismer�s�hez. A racionalit�s a mai technol�giai vil�gban elengedhetetlen, �m ugyanakkor komoly akad�lyt is k�pez a magasabb tudatszintekre val� jut�s el�tt, ha nem vagyunk k�pesek t�ltekinteni f�l�tte.

14. A szeretet szintje

A t�rsadalomban a szeretet �ltal�ban a k�vetkez� dolgok egyveleg�t jelenti: fizikai vonzalom, birtokl�s, kontroll, f�gg�s�g, erotika �s �jdons�g. Alapj�ban v�ve ezek a dolgok mind haragot �s f�gg�s�get rejtenek azon szem�ly vagy dolog ir�nt, amit szeret�nk. Az igazi szeretet viszont a felt�tlen, v�ltozatlan, tart�s szeretet. Nem hull�mzik, mert nem befoly�solja semmilyen k�ls� t�nyez�. Az igazi szeretet igaz�b�l a vil�ggal val� kapcsolattart�s m�dja: megbocs�jtani, gondoskodni �s elviselni. Ebben �ll a szeretet szintje.

15. Az �r�m szintje

Ez a gy�gyul�s, az egy�tt�rz�s, a spiritualit�s szintje. Az a szint, amikor k�pesek vagyunk meg�rizni pozit�v hozz��ll�sunkat, b�rmilyen nagy baj is �rjen az �letben.

16. A b�ke szintje

Ezen a szinten minden eleven �s energi�t sug�roz. A t�rt�nelem nagy spiritu�lis tan�t�inak szintje. Az a szint, ahol a form�lis vall�st a tiszta spiritualit�s v�ltja fel, ezzel feleslegess� t�ve azt.

17. A megvil�gosod�s szintje

Az emberi tudat legmagasabb szintje, ahol az embers�g az istens�ggel keveredik. Nagyon ritka. Krishna, Buddha �s J�zus voltak ezen a szinten. Csup�n a megvil�gosod�s szintj�n lev� szem�lyek gondolata is n�veli a tudatszintet. Ez az a szint, amikor az emberi l�t az Univerzummal azonosul.

Egyik tudatszintr�l a m�sikra emelkedni igen neh�z, sok esetben egy eg�sz �let sem el�g hozz�, viszont egy ilyen v�ltoz�s az �letben mindent radik�lisan megv�ltoztat. B�tors�g kell ahhoz, hogy tudatosan dolgozzunk ezen. Amikor id�legesen fels�bb szinteket tapasztalunk meg, akkor l�thatjuk, hogy hov� kell el�rn�nk, hogy hol van a k�vetkez� l�pcs�fok. Egyik szint sem helyesebb vagy hib�sabb a m�sikn�l, pr�b�ljunk ink�bb kih�v�sk�nt tekinteni ezekre.