Verblis emlkezet
Az eredmnyes tanulshoz szksges mentlis kpessgek kzl az emlkezet jelentsge mellett nem szksges hosszasan rvelnnk.
Az emlkezeten bell megklnbztetjk a rvid tv s a hosszabb tv (megtart) emlkezetet, illetve ms szempont szerint ltezik vizulis (ltsi) s verblis (szbeli) emlkezet.
A rvid tv emlkezet (azonnali utnmonds) fejleszts az alapja a hosszabb tv emlkezet kpessgnek.
Klnsen fontos a vizulis emlkezet fejlesztse a dyslexis gyermekek terpijban, hisz erre a kpessgre nagy szksge van a gyermekeknek az alakilag hasonl betk - b s d, m-s n, sz s zs.) megklnbztetsben.
Szmlnc jtk
Krben lnk a "jtkmester" kezben a labda. Mond egy szmot: 6, adja tovbb a labdt a kvetkez jtkosnak, aki elismtli 6 s hozzteszi 3, a kvetkeznek mr mind a kt szmot el kell ismtelnie, s egyet hozztenni. Az oviban mi (llat, virg, fi-lny)nevekkel isz szoktuk jtszani. Addig jtsszuk, amg valakinl meg nem szakad a lnc. Ilyenkor megkrdezhetjk: Ki figyelt, ki tudja. Nehezthetjk gy a jtkot, hogy nem sorba dobjuk a labdt.
Meselnc jtk
Nem egy hossz mondat kialaktsa s ismtlse a cl, hanem btran lehet trtnetet kialaktani.
Kt vltozata van. Egyik, amikor mindenki csak egy-egy szt tesz hozz, s a gyerekekre van bzva, mikor tesznek pontot a mondat vgre, s folytatjk egy sszefgg kvetkezvel. Msik, mikor mindenki egy egsz mondatot tesz hozz.
Megy a labda
Tulajdonkppen a mi gyermekkorunk mit visz a haj jtka, csak itt megy a labda b - el, s csupa olyan sz kell, ami ezzel a betvel kezddik. Klnsen kis gyermekek szmra ajnlott. Kicsit nehezebb vltozata, mikor megy a labda
ma-val: majom, malom, maskara. (Nehezthetjk harmadik osztlytl gy, hogy amit indtunk az a sz els sztagja, illetve csak igket gyjtnk az adott betvel.)
Aki nem tud mondani, vagy olyat mond, amit mr hallottunk kiesik. Nagyon gyorsan kell mondani, s mris dobni tovbb a labdt!
|