Egyedem, begyedem, tengertánc, hajdú sógor, mit kívánsz? 
Nem kívánok egyebet, csak egy falat kenyeret.

Két kezünkkel először a combunkat ütögetjük ütemesen, aztán a hasunkat, majd a mellkasunkat, végül megvakargatjuk a fejünk búbját:

Hej, Gyula, Gyula, Gyula, szól a duda, duda, duda,
Pest, Buda, Buda, Buda,Pattogatott kukorica.

Megfogjuk a gyerek kezét és tapsoltatjuk, az első két sor alatt maga előtt, aztán az egyik oldalon, majd a másik oldalon:

Süti, süti pogácsát, apjának, anyjának, 
tejbe-vajba az apjának, sóba-vízbe a dadának. 
Süti, süti pogácsát, apának, anyának, 
sóba, vízbe az apjának, tejbe, vajba az anyjának. 

Ökölbe szorítjuk mindkét kezünket, majd először a ballal ütünk a jobbra, aztán a jobbal a balra. Ezt ismételjük az első két sor alatt. A következő sor közben ökölbe szorított kezünkkel körkörös mozgást végzünk, végül az utolsó sornál nyitott tenyérrel széttárjuk a kezünket:

Töröm, töröm a mákot, sütök vele kalácsot, 
icce tolla motolla, neked adom, Marcsika! 

Az első sor alatt tenyerünkben (vagy a gyerek tenyerében) kavargatunk, aztán sózást, paprikázást imitálunk, az utolsó sorra pedig tapsolunk:

Borsót főztem, jól megsóztam, 
meg is paprikáztam, ábele, bábele, fuss!

Az első két sornál jobbról-balról végigsimítjuk az arcát, a második kettőnél tenyerén kavargatunk az ujjunkkal, a következőnél kezünkbe zárjuk az ő kezét és ide-oda lendítjük, végül úgy teszünk, mintha be akarnánk kapni a kezét:

Cicuska, macuska, mit főztél, Katuska? 
Kevertem babocskát, sütöttem pampuskát. 
Ide raktam, oda raktam, utoljára jól bekaptam.

Természetesen ahol lehetséges, ott szerepcsere, miután megtanulta a mondókát és a cselekvést, a gyermek végzi a mozgássort.

Ölbe vesszük a gyereket, velünk szemben ül. Megfogjuk mind a két kezét és azzal simogatjuk egyszer az ő arcát, aztán a sajátunkat:

Ciróka, maróka. Mit főztél? Kását.
Hova tetted? Pad alá. Megették a kiscicák!

A gyerek velünk szemben ül, soronként négyszer érintjük mutatóujjunkkal az arcát: homlokát, állát, jobb arcát, bal arcát. Az utolsó sorban háromszor a száját, "pukk"-ra az orrát:

Ecem, pecem, pompodáré, sárgarépa, kacincáré,
cérnára, cinegére, hess ki madár a mezőre, álé, álé, álé, pukk!

Mutatóujjal finoman megbökjük a saját orrunkat, aztán az övét, képletesen vagy igazából összedörgöljük az orrunkat, végül gyengéden összeütögetjük a homlokunkat:

Én is pisze, te is pisze, 
gyere, pisze, vesszünk össze! 

Tenyérrel, vagy mutatóujjal érintjük az arcot
Tea, (homlokára)  Kávé, (állára) 
Cukor, (jobb arcára)  Rum, (bal arcára) 
Bumm! (orrára)

Mutató és középső ujjunkkal járást utánozunk.

Jár, jár, jár, járni tanul már, tipeg-topog bocskorában, 
pici baba szép korában járni tanul már. 
Jár a baba, jár, mint egy kismadár, 
holnapután a kert alatt lepkét is fog már. 
Jár a baba, jár, mint egy kis király, 
szedegeti a lábát, koptatja a bocskorát. 

Tenyerét körkörösen cirógatjuk, miközben az első sort elnyújtva mondjuk, majd a második sorra megcsiklandozzuk a nyakát, hónalját, pocakját :

Kerekecske, dombocska, itt szalad a nyulacska, 
itt a nyoma, itt a nyoma, itt a csiklandója

Kézmondókák

Számolgatjuk a gyerek ujjait, az utolsó sornál két kezünkkel betakarjuk az ő kezeit:

Egy, kettő, három, négy, kopasz barát, hová mégy?
Pápára dohányért, Debrecenbe pipáért.
Adok neked bundácskát, takard bele a cicát!

Sorra megszorongatjuk a gyerek ujjait a hüvelykujjától kezdve:

Ez elment vadászni,  ez meglőtte,  ez hazavitte, ez megsütötte, 
és ez az icike-picike mind megette!

Ökölbe szorított kéz, egyenként nyitogatjuk az ujjakat:

Hüvelykujjam almafa,  Mutatóujjam megrázta, 
Középső ujjam fölszedte, Gyűrűsujjam hazavitte, 
A kisujjam mind megette, megfájdult a hasa tőle!

Ez a malac piacra megy, ez itthon marad, 
ez kap finom pecsenyét, ez semmit se kap, 
ez a malac visít nagyot: Uí, uí, éhes vagyok!

Mit tud a kezed?
Ujjaimat mutogatom, /ökölbe szorított kéz, ujjak nyitogatása, esetleg megnevezéssel/közben vígan mondogatom, /a két kezet összekulcsolni az ujjakkal, így fordigatni/
Kifordítom, Befordítom,
Felfordítom, Lefordítom, /ezután cselekvés gyűjtés és leutánzás/
Zongorázok, furulyázok, 
tépek, írok, rajzolok, nyírok, gyúrok, 
sodrok, lapítok, dobok, mutatok, keverek, 
integetek, rázok, cibálok, gurítok, rakosgatok, fityiszt mutatok stb
Ügyesebb lett a kezem, a tornát befejezem. ./kéz ökölbe, letesszük a combra, vagy az asztalra/

Itt a kezem, jobb és bal, összeverem megszólal, /ökölbe szorított kéz összeütögetése/
Itt a kezem, bal és jobb, most kell vele tapsolnod! Kézfej, majd mutatóujj forgatása:
Lassan forog a kerék, mert a vize nem elég,
Gyorsan forog a kerék, mert a vize már elég

Ujjak mozgatása, karok emelése fej fölé, leengedés combhoz:

Esik eső, fúj a szél, Nyírfa ága összeér,
Újra össze, Újra szét, Rajta, rajta, most elég.!

Utánzó mozgással:

Húzzuk a szekeret, Forgatjuk a kereket,
Vezetjük az autót, Becsapjuk az ajtót.

Ökölbe szorított kéz, hüvelykujj, majd a négy másik ujj nyitása, integetés:

Hüvelykujjam korán kelt, ablakomon kopogott, (kopogás)
A négy szomszéd kiugrott. S köszöntötték: Jó reggelt!
                Mutatóujj érintése a másik négy ujjhoz külön- külön:
Hüvelykujjam korán kel, Minden ajtón bekopog,
Felkelnek a szomszédok, Köszönnek, hogy: Jó napot!