– Mi a helyzet, Cézár? – kérdezte tőle Hektor, a halacska.

A macskák és a halak ritkán vannak jóban, de Cézár és Hektor haverok voltak. Igaz ugyan, hogy a cica még kölyökkorában megpróbálta kivenni párszor a tóból a kis furán csillogó jószágot, sőt, még az is megfordult a fejében, hogy megkóstolja, de aztán rájött, hogy jobb lesz vele barátságot kötni, ha nem szeretne folyton vizes lenni.

– Unatkozom! – panaszkodott most neki, és behunyta szemeit. – Jó lenne kiruccanni. A nagybátyámék kertje például nagyon szép ilyenkor.

– Hol lakik a nagybátyád? – kérdezte a halacska.

– A hegyeken túl. Igen messze.

– Messze..! – ismételte Hektor.

– Csak busszal lehet menni.

– Csak busszal! – sóhajtotta a kis hal. Még sohasem járt a tavon kívül máshol. Még sohasem kirándult sehová.

– Össze is csomagolok! – ugrott fel hirtelen a cica, és sietve elszaladt. Nem látta, hogy a halacska milyen szomorúan néz utána. És azt sem látta, hogy Kevin, a kakas előtte áll az úton. Bele is botlott. Sőt, egyenesen átesett rajta.

– Ejnye! Te meg hová rohansz ennyire? – méltatlankodott a kakas, miközben leporolta magát.

Cézár elnézést kért tőle, aztán elmesélte a tervét. Megbeszélték, hogy a kakas is vele tart. Mindketten hazasiettek és bepakoltak táskáikba.

A cica háza előtt találkoztak újra, és gyorsan ellenőrizték, hogy minden megvan-e.

– Szendvics?

– Megvan!

– Innivaló?

– Megvan!

– Váltóruha?

– Megvan!

– Buszjegy?

– Megvan!

– Plüssegér?

– Hogy mi? – kérdezett vissza a kakas.

– Bocsánat, az csak nekem kell – pirult el a cica. Sehová sem ment volna az alvópajtása nélkül. – Akkor minden megvan!

– Jaj, de valamit mégis majdnem elfelejtettem! – csapott a fejére hirtelen, és visszaszaladt a házba.

Kisvártatva egy hatalmas befőttes üveggel tért vissza.

– Ez meg mire kell? – csodálkozott a kakas, de a macska már nem is hallotta. Futott az üveggel egyenesen a tóhoz.

Hektor nagyon meglepődött, mikor meglátta.

– Mégsem mész kirándulni?

– Dehogynem megyek. Sőt! Megyünk! – nevetett Cézár, és vizet töltött az üvegbe. A halacska beleúszott, és már indultak is a buszhoz.

Vidáman telt az út, Cézár Cica és Kevin Kakas még énekelt is közben.

Csodálatos kirándulás volt! Mikor hazaértek, Hektor elmesélte a tó többi lakóinak az élményeit, és hogy világot látott.

– A hegyeken túl jártam!

– A hegyeken túl..! – ismételték a halak.

– És busszal mentünk – tette hozzá Hektor.

– Busszal! – kiáltottak fel a halak.

– A cica nagybátyjánál jártunk.

– Egy macskánál! – szörnyülködtek.

– Jövőre is megyünk majd – tette hozzá még boldogan Hektor, de erre már úgy elámultak a halak, hogy szólni sem tudtak. Annyira elcsodálkoztak társuk kalandján, hogy azóta is csak tátogni tudnak némán a vízben.

Nézd meg a mesét: https://youtu.be/JoV2kzQGNdo